Növényből állatba vándorló DNS-t találtak
2021 / 04 / 08 / Justin Viktor
Növényből állatba vándorló DNS-t találtak
Ez az állat úgy győzi le a növényi mérgeket, hogy a növények saját genetikai védelmét használja fel. A mechanizmust valószínűleg egy vírus vitte át a flórából a faunába, több millió évvel ezelőtt.

Flórából a faunába

A növény és az állat közötti vízszintes (horizontális) génátadás első ismert példája, egy közönséges kártevő, a dohányliszteske (Bemisia tabaci) esetében nyert bizonyítást. A gént valószínűleg az étrendjében szereplő tápláléknövények egyikéből kaphatta meg, állítják a kutatók. A BtPMaT1 gén megvédi a rovarokat a fenol-glikozidoktól - azoktól a toxinoktól, melyeket sok növény azért termel, hogy megvédjék magukat az ilyen kártevők ellen.

"Ez nagyon izgalmas kutatás. Ez egy újabb szép példa arra nézve, hogy az eukarióták között a horizontális géntranszfer miként hozott evolúciós újítást”.

A horizontális géntranszfer a gének nem szexuális úton bekövetkező cseréje a fajok között. Korábban dokumentálták már az egysejtű organizmusok, sőt egyes eukarióták között is, például gombák és bogarak esetében. A horizontális géntranszfer számos módon megvalósulhat. A genetikai anyag átvihető fágokkal vagy más vírusokkal, és egyes szervezetek még szabad DNS-t is felvehetnek a környezetükből.

Ellenálló kártevő

Youjun Zhang és kutatótársai a Kínai Agrártudományi Akadémián arra törekedtek, hogy megértsék, hogyan képesek ezek a kártevők elkerülni sok növény védekezését. "A dohányliszteske betegséget okoz a növényekben. Elpusztíthatják a növényeket, ezért gazdaságilag rendkívül fontosak az egész világon" - mondta el Ted Turlings társszerző, a Neuchâtel Egyetem kémiai ökológusa.

Zhang laboratóriuma megvizsgálta a dohányliszteske genomját és olyan géneket kerestek, melyek segítenek ellenállni a növények által kibocsátott természetes védekező anyagoknak. Miután összehasonlították genomját hasonló rovarokkal, amelyek nem képesek ilyen bravúrra, a BtPMaT1-e gén került a figyelmük középpontjába.

Megállapították, hogy ez a gén egy olyan fehérjét kódol, amely semlegesíti a fenol-glikozidokat. Ezután a csapat felkutatta a gén evolúciós gyökereit a National Center for Biotechnology Information (NCBI) genom-adatbázisának felhasználásával. Egyetlen más rovarban sem volt megtalálható ez a gén, vagy akár bármi hasonló. Valahonnan máshonnan kellett származnia.

Végül az egyik adatbázisban megtalálták a hasonló géneket, de ezek növényi gének voltak, melyek nem állatokból származtak.

A csapat azt gyanítja, hogy egy növény vírusa körülbelül 35 millió évvel ezelőtt vehette fel a gént, majd egy dohányliszteske fogyasztott a fertőzött növényből. A vírus átvitte a gént a rovar genomjába, majd rögzült a populációban.

(Forrás: Nature Kép: Wikipédia)

Bár a tehenek és juhok katasztrófát okozhatnak, a megoldás szerencsére már a tengerben úszkál Egy új tengeri moszat-alapú takarmány-kiegészítő csökkentheti a légkörbe kerülő egyik legveszélyesebb üvegház hatású gáz, a metán mennyiségét.

A baktériumok is figyelnek az időre és a fényre Az ember és az állatvilág, sőt a növények életében is kiemelten fontos a szervezet normális működéséhez a biológiai óra megléte. A cirkadián ritmus nélkül nem is maradnánk életben. Most kiderült, hogy ez még a baktériumokra is igaz.

Ilyen nincs, és mégis van: fogaskerék egy rovarban Az apró ugráló rovar, az Issus coleoptratus fogazott fogaskerekeket használ ízületeiben, hogy pontosan szinkronizálja hátsó lábainak rúgásait, miközben előre halad.


 


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.