Genetikailag módosított állatok

Génmanipulált élőlények létrehozásához a kutatók hozzáadnak, eltávolítanak, vagy módosítják az állatok DNS-ének egy meghatározott részét, ezáltal olyan pozitív tulajdonságokkal ruházzák fel őket (ideális esetben utódaikat is), amelyeket azok természetes körülmények között nem tudnának megszerezni. Érdekesség, hogy az FDA 2009 óta összesen négy génmódosított állatnak - vagy a belőlük készült terméknek - adott zöld utat: az első génmanipulált kecske-, a második nyúltejből készült gyógyszer, a harmadik pedig génmódosított tyúktojás volt. Míg a negyedik, egyben utolsó szabadalom a génmanipulált lazac, amit a szervezet szintén emberi fogyasztásra alkalmasnak talált. Stephen Hahn, az FDA biztosa a GalSafe sertésekről szóló közleményükben így fogalmazott:

"Napjaink első, fogyasztási és lehetséges orvosi célból elfogadott állati biotechnológiai terméke mind az élelmiszerek, mind az orvoslás szempontjából a tudományos innováció óriási mérföldkövét jelenti."

Már 'készülnek' a génmódosított, a klímaváltozásnak ellenálló tehenek Ausztrál zoológusok nemrégiben egyedülálló megközelítést alkalmaztak a probléma megoldására: génmódosítással próbálták megváltoztatni a tehénszőr színét, és ellenállóvá tenni az emlősöket a klímaváltozással szemben.

Mit tudhatunk az új génmanipulált sertésekről?

A Revivicor biotechnológiai vállalat kutatói úgy tervezték a GalSafe sertéseit, hogy azokból eltávolították az alfa-gal nevű cukormolekulát. Az alfa-gal allergia a galaktóz-alfa-1,3-galaktózra való érzékenységet jelent, mely kialakulásáért egy, az USA-ban őshonos kullancsfaj felelős. (A rendellenességet gyakran húsallergiának is nevezik.) A betegség kialakulási a következőképpen zajlik: a galaktóz-alfa-1, 3-galaktóz nevű cukormolekula az ember és néhány más főemlős kivételével minden emlős szervezetében megtalálható; ha a fajidegen cukormolekula egy alfa-galt hordozó magányos csillag kullancs (Amblyomma americanum) nyálán keresztül bejut az emberi szervezetbe, hónapokig, sőt akár évekig vagy az illető élete végéig megmaradó antitestek képződnek ellene;

ha a kullancs-csípés után valaki húst eszik, az abban lévő alfa-gal miatt súlyos, esetenként életveszélyes immunreakció, anafilaxiás sokk alakulhat ki.

A többi allergiás reakcióhoz hasonlóan antihisztaminnal, adrenalinnal kezelhető, univerzálisan bevált gyógymódja azonban mostanáig nincs. A szerencsésebbek bizonyos idő után ismét ehetnek húst, azonban egyesek szervezetében az antitestek szintje évek múltán sem mutat csökkenést. Az FDA ugyan nem vizsgálta meg konkrétan, hogy a Revivicor géntechnológiával módosított állatai biztonságosak-e az AGS-ben szenvedők számára, azt mindenesetre megállapította, hogy a sertéshús általánosságban emberi fogyasztásra alkalmas, valamint nem tartalmaz alfa-gal molekulát. A kutatók szerint a GalSafe sertések által egyrészt újra visszakerülhet a szalonna az AGS-ben szenvedők étrendjébe, illetve azok számos orvosi terápiát is elérhetővé tehetnek számukra.

Gyógyhatású malacok

Az orvosok manapság már felhasználhatják a sertések egyes részeit vérhígítók, szívbillentyűk, bőrátültetések alkalmazásánál, az AGS esetén azonban még egyetlen terápiát sem próbáltak ki, mivel az erre irányuló kísérleteket néha még az egészséges emberek szervezete is elutasítja.

A kutatók úgy vélik, hogy az alfa-galra adott immunválasz kulcsfontosságú szerepet játszik ebben az elutasításban.

Ha a kutatók átállnak a sertésalapú terápiáiknál a Revivicor genetikailag módosított állatainak használatára, akkor képesek lehetnek csökkenteni a téves immunválasz vagy az allergiás reakciók esélyét. Több kutatással pedig a technika akár teljes sertésszervek átültetését is lehetővé teheti emberekbe, segítve a különböző szervhiányok kezelését, amelyek naponta átlagosan tizenhét emberrel végeznek csak az Egyesült Államokban.

Génmódosított malacok menthetik meg a szervátültetésre várókat?

A kutatók szerint ehhez két akadályt kell kiküszöbölni: nullára csökkenteni annak a kockázatát, hogy a transzplantációval állati eredetű betegségek kerüljenek az emberi szervezetbe, valamint elérni, hogy az immunrendszer ne ellenségként tekintsen a szervre, hanem befogadja azt.

A génmódosított sertések szöveteinek emberre gyakorolt hatását napjainkban is kutatják, többek között a cukorbetegség kezeléséhez szükséges hasnyálmirigysejtek, a szaruhártya vagy a genetikailag módosított bőr esetében. Sokkal kockázatosabbak azonban az állati eredetű szív-, máj- vagy tüdőátültetések, mivel ha ezeket nem fogadja be a szervezet, akkor az halállal végződhet. Ezt a kockázatot igyekeznek mérsékelni, legjobb esetben teljesen kiiktatni az olyan génszerkesztési eljárásokkal, mint a CRISPR: a technológiával megtalálhatják mindazon fajspecifikus géneket, amelyek más szervezetek számára befogadhatatlanná teszik az egyes szerveket.

Ha ez sikerül, akkor a megfelelő helyeken ejtett vágásokkal módosítják az állat genetikai állományát, és átültethetik a génmódosított szervet.

Minél módosítottabb az állat, annál jobb

Egy kutatócsoport már elő is állt az - ígéretük szerint - eddigi legátfogóbb génmódosításon átesett disznókkal, melyek szervei közül bármelyik biztonságosan és sikeresen átültethető emberbe. Legalábbis elméletileg. Az amerikai eGenesis és a kínai Qihan Bio biotechnológiai cégek közös kísérletében tizenhárom gént módosítottak a kísérleti állatokban, a vállalatok állítása szerint pedig az az endogén retrovírus terjedését sikerrel hatástalanította, valamint tizenkét másik gén átszabásával sikerült tökéletesíteniük az immunválaszt. A tanulmány szerint a módosított sertések egészségesek, élet- és szaporodásképesek, szerveik működőképesek. A belőlük nyert sejteket bár laboratóriumi körülmények között vizsgálták, de úgy tűnik,

jól megférnek egymás mellett az emberi sejtekkel, és kilencven százalékkal kevesebb emberi antitesthez kapcsolódtak, mint a disznók eredeti sejtjei.

Még mielőtt embereken is tesztelnék a malacszervek életképességét, először majmokba ültetik azokat, de a kutatók szerint öt éven belül kezdetét vehetik az emberi tesztek.

Ez is érdekelhet:

Az USA hírszerzési igazgatója szerint Kína génmódosított szuperkatonákat fejleszt Az amerikaiak szerint Kína CRISPR-technológia segítségével faragna szuperhőst a hadsereg katonáiból.

A génszerkesztés visszafordíthatatlanul tovább mélyítheti a társadalmi szakadékot Múlt héten Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna megkapta a kémiai Nobelt a CRISPR génszerkesztési eljárás feltalálásáért, ennek kapcsán pedig felmerül a kérdés: vajon milyen jövővel kecsegtet annak széles körű alkalmazása?

A világ első génszerkesztett újszülötteinek orvosát három év börtönre ítélték Lulu és Nana tavaly októberben látták meg a napvilágot Kínában. Ők a világ első újszülöttei, akiken előzetesen alkalmazták a CRISPR technológiát. A kezelőorvosukat elítélték tiltott orvosi tevékenység végzéséért.

(Fotó: Pixabay)