Az agy-számítógép interfész fejlesztésének területén egyre nagyobb a nyüzsgés, habár a nagyközönség számára talán a leginkább csak Elon Musk Neuralink projektje ismert. A többi futó fejlesztés közül azonban kiemelkedik a Science Corp, amely egyrészt már sikeresen bevonzott 160 millió dollár befektetői tőkét, másrészt épp a korábban említett projektet még 2016-ban Elon Muskkal közösen alapító, majd onnan távozó Max Hodak áll mögötte. A Science Corp jelenlegi tevékenysége így nem meglepő mód hasonlít a Neuralinkre, mégis különbözik attól. Hodakkal a fejlesztés kapcsán a Futurism készített interjút, lentebb ennek tartalmát foglaljuk röviden össze.

Kísérleti állatok halála miatt dőlhet dugába Elon Musk nagy álma Az orvostudomány fejlődésének ma még elkerülhetetlen részét képezik az állatokon végzett kísérletek, ám a gyanú szerint a Neuralinknél a túlzott sietség a szükségesnél sokkal több kísérleti állat pusztulásához vezetett.

A lényeg, hogy a Science Corp a Science Eye-jal a szemprotézisek területét szeretné forradalmasítani. Ezen protézisek jelenleg eléggé korlátozottak, ami azt jelenti, hogy általában a hiányzó szem kozmetikai pótlására szolgálnak, ám a látást nem teszik lehetővé. A Science Eye azonban épp ezen kíván változtatni a génszerkesztés és a microLED kijelző, mint technológia kombinálásával, hogy helyreállítsa a látást azoknál a betegeknél, akik elvesztették a fényérzékelő sejtjeiket olyan betegségek miatt, mint például a retinitis pigmentosa vagy az életkorral összefüggő makuladegeneráció.

A Science Eye két fő összetevőből áll. Az első tehát génterápia, amely egy fehérjét ad a látóideg sejtjeihez, így fényérzékennyé teszi azokat. A második egy vékony-filmréteg vastagságú microLED kijelző, amelyet a retinára helyeznek – ez utóbbi irányítja a génterápiával megváltoztatott sejteket, és összességében így válik lehetővé a beteg számára, hogy láthasson. A Science Eye-t eddig csak állatokon, egész pontosan nyulakon tesztelték. A Science Corp csapata hagyományos elektródák segítségével rögzítette az állatok agyában a látásért felelős kérgi-területen kialakuló jeleket, hogy azt vizsgálja, képesek-e az állatok érzékelni a mikroLED segítségével a retinát érő ingert. A cég szerint az eredmények ígéretesek, a nyulak egyértelműen jobban láttak, miután megkapták a Science Eye implantátumot.

A Science Corp a remények szerint 18 hónapon belül megkezdheti a Science Eye emberi kísérleteit. Ha sikerrel járnak, a cég elképzelése szerint a Science Eye életképes megoldássá válik azoknak a betegeknek, akik a fotoreceptor sejtek elvesztése miatt váltak vakká vagy gyengén látóvá. Érdemes megjegyezni, hogy a Science Corp nem az egyetlen vizuális protézissel foglalkozó cég, a piacon többen is különböző protézis-verziókat dolgoznak ki – egyebek mellett a Second Sight, a Pixium Vision, a Bionic Sight és a GenSight mind végeznek fejlesztést a területen. A Science Corp azonban úgy véli, hogy épp a microLED technológia az, amely képes felülmúlni a hagyományos elektródákra épülő megoldásokat vagy azokat az optogenetikai alapú megközelítéseket, amelyek az opszin fehérjék „irányítását” a szemüvegre szerelt projektorok segítségével hajtják végre.

Önmagában már a fenti leírt technológia lenyűgöző lenne, ha megvalósulna, a Science Eye azonban csak a kezdet a Science Corp számára. Hodak szerint ugyanis a Science Eye technológiai megközelítése „rendkívül különbözik” attól az agy-gép interfész technológiától, amelyet tehát jelenleg a Neuralink fejleszt. Hodak utalt arra is, hogy a végül a Science Corp hozhatja létre azt, amit ő „végső AR/VR-megjelenítési technológiának” nevez – tehát közvetlen agy-gép kapcsolatot.

Jelenleg azonban a cég arra fókuszál, hogy a Science Eye-t immár emberekbe is beültethesse, és ezzel együtt a lehető legnagyobb mértékben finomítsa a technológiát. Azonban nem csak a jelenlegi, de a jövőre vonatkozó ambiciózus terveik megvalósítását is segítheti, hogy a közelmúltban tett bejelentésük alapján a szegmens immár második legjobban finanszírozott vállalkozásává váltak közvetlen a Neuralink után.

Az interjú végén elhangzott az a kérdés is, hogy Hodak beszélt-e Muskkal, miután távozott a Neuralinktől, amire egy „no comment” érkezett válaszként. Akárhogy is, a közvetlen agy-gép interfész kétségkívül a jövő egyik legfontosabb technológiája, így mindenképp érdemes legalább a fél szemünket rajtatartunk a Science Corp fejlesztésein (elnézést a kellemetlen szójátékért!).

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: publicdomainpictures.net/Victoria Borodinova)