Kísérleti állatok halála miatt dőlhet dugába Elon Musk nagy álma

2022 / 12 / 12 / Bobák Áron
Kísérleti állatok halála miatt dőlhet dugába Elon Musk nagy álma
Az orvostudomány fejlődésének ma még elkerülhetetlen részét képezik az állatokon végzett kísérletek, ám a gyanú szerint a Neuralinknél a túlzott sietség a szükségesnél sokkal több kísérleti állat pusztulásához vezetett.

A Neuralink december elején tartott nyilvános bemutatót arról, hogy hol tartanak az agy-számítógép interfész fejlesztésével, amellyel többek között már az is lehetséges, hogy egy majom a gondolatai segítségével gépeljen be szavakat. Ehhez az állatok koponyájába egy olyan eszközt ültetnek be, amely képes érzékelni a neuronok elektromos aktivitását valamint információkat továbbítani az agyba, így kétirányú kommunikációt tesz lehetővé az agy és a számítógép között. Musk korábbi állításai szerint az implantátum segítségével egyszer olyan dolgok is lehetővé válhatnak, mint hogy közvetlenül az agyunkba streameljünk zenét vagy lementsük a tudatunkat egy robottestbe, jelenleg viszont a Neuralink elsődleges célja, hogy segítsenek a mozgáskorlátozottakon és más, neurális betegségben szenvedő embereken.

A SpaceX és a Tesla vezére a bemutatón azt is kifejtette, hogy legfeljebb fél éven belül szeretnék megkezdeni az embereken végzett kísérleteket is, azonban elképzelhető, hogy a Neuralink útjába éppen a túlzottan ambiciózus határidő gördíthet akadályokat. A Reuters információi szerint a cég ellen nemrég az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium indított vizsgálatot, miután a cég több dolgozója is jelezte, hogy a Neuralink a kísérletek során több esetben szükségtelenül ölte meg az állatokat, így pedig felmerült annak a gyanúja, hogy a cég megszegte az 1966-ban elfogadott állatvédelmi törvényt (Animal Welfare Act). Ahogy korábban írtunk róla, ha ezek a vádak bebizonyosodnak, a cég akár az engedélyét is elveszítheti.

Bemutatták a Neuralink működő prototípusát, amivel az agyunkat köthetjük majd rá a számítógépekre A Neuralinkkel a jövőben kezelhetővé válhatnak a neurológiai betegségek, új lehetőségeket nyithat a mozgáskorlátozottak számára, hosszú távon pedig akár azt is lehetővé teheti, hogy az emberek a gondolataikkal kommunikáljanak egymással. A mai bemutató viszont még csak az első lépés volt egy nagyon hosszú úton.

A Reuters értesülései szerint a vállalat 2018 óta mintegy 1500 állatot áldozott fel az technológia kifejlesztése érdekében, bár ahogy a lap is megjegyzi, ez a szám önmagában nem jelenti azt, hogy a Neuralink törvényt sértett volna vagy etikátlanul járt el a kísérletek során. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság, azaz az FDA kifejezetten előírja, hogy új orvosi eszközöket és eljárásokat kötelező állatokon tesztelni, mielőtt sor kerülhetne a klinikai tesztekre, így a Neuralinknek ebben a tekintetben nincs választása, ugyanakkor az eddigi információk alapján az már vitatható, hogy mindent megtettek-e annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb kísérleti állatot kelljen megölni, és hogy minimalizálják az állatok szenvedését.

A Reuters a cégtől származó belső dokumentumokra valamint a Neuralink jelenlegi és korábbi dolgozóival készített interjúkra hivatkozva arról ír, hogy Elon Musk kifejezetten elégedetlen volt azzal, amilyen ütemben a fejlesztések zajlanak, így többször is sürgette a dolgozókat, hogy gyorsítsák fel a kísérleteket. Ez azzal járt, hogy számos kísérletet nem megfelelően előkészítve végeztek el, aminek eredményeként több tesztet meg kellett ismételni. A kapkodás nem csak azt eredményezte, hogy sok kísérleti állat feleslegesen pusztult el, de a sietség a tesztekből nyert adatok hitelességét is veszélybe sodorhatja, emiatt pedig elképzelhető, hogy a Neuralink csak a tervezettnél később kapja majd meg a jóváhagyást az embereken végzett kísérletek megkezdéséhez.

Musk frusztrációja érthető, hiszen miközben a Neuralink még csak állatokon kísérletezik, a világon már számos cég és egyetemi kutatóintézet megkezdte az embereken végzett teszteket is a hasonló elven működő eszközeivel. A Neuralink vezérigazgatója állítólag egy cikket is körbeküldött az alkalmazottaknak, amely arról szólt, hogy svájci kutatók egy implantátum segítségével képesek voltak visszaadni egy gerincsérült ember mozgásszabadságát - bár érdemes megjegyezni, hogy a szóban forgó eszköz nem agy-számítógép interfész, hanem egy közvetlenül a gerincbe beültetett implantátum.

Bár a Neuralinkkel szemben megfogalmazott vádak igen súlyosak, egyáltalán nem biztos, hogy a céget végül megbüntetik az ügyben. Ahogy a Reuters rámutat, az Egyesült Államokban nincs szabályozva, hogy a vállalatok hány kísérleti állatot használhatnak fel a kutatásaikhoz, a cég pedig a Mezőgazdasági Minisztérium összes korábbi ellenőrzésén átment. A Neuralink a vádak első felbukkanásakor, februárban egy blogbejegyzésben számolt be arról, hogy milyen intézkedéseket tettek az állatok jólétének érdekében, amelyben többek között arról számoltak be, hogy a 2020-ban megnyitott központjuk nemrég megszerezte a Laboratóriumi Állattartás Értékelésével és Akkreditálásával Foglalkozó Egyesület (AAALAC) akkreditációját is, amely szerintük bizonyítja, hogy "minden, amit a Neuralinknél csinálunk, nem csak megfelel, de meg is haladja az állatvédelmi törvény által előírt standardokat".

(Borítókép: Neuralink/Youtube)

Az agyunkba juttatott nanorobotokkal egyszer talán a teljes tudatunkat lementhetjük és átélhetjük mások érzéseit De előtte még gyógyíthatóvá tehetünk velük olyan súlyos betegségeket, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór vagy akár a poszttraumás stressz szindróma - mondja Nuno Martins, az UC Berkeley kutatója, akivel a Brain Bar konferencián beszélgettünk az agy-számítógép interfészek jövőjéről.


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.