Az elektronikus eszközök gyártásához használt chipek többségét műanyag lapkákra rögzítik – ami azért probléma, mert az erre a célra használt műanyag egyáltalán nem újrahasznosítható. Korábbi kutatások szerint ez évente 50 millió tonna elektronikai hulladékot eredményez – számol be róla a Techxplore.

A gomba-chip azonban egy környezetbarátabb megközelítést tesz lehetővé: a kutatók célja tehát az volt, hogy a műanyagot váltsák ki valamilyen természetesebb alternatívával. Eközben bukkantak rá a Ganoderma lucidum gombára, amely egy olyan gombafajta, amely kifejezetten az elhalt fákon nő. Ez a gomba egyfajta „bőrt” növeszt, hogy befedje a micéliumot – tehát a gomba gyökérszerű részét. Korábbi kutatások kimutatták, hogy ez a védőréteg megóvja a gombát a baktériumoktól és egyéb kórokozóktól.

A szóban forgó gombának ez a védőrétege az eltávolítás után több pozitív tulajdonsággal is rendelkezett: jó szigetelést biztosít, valamint képes ellenállni a magas hőmérsékletnek. Amennyiben pedig nem éri fény és nedvesség, úgy nagyon sokáig megmarad. Viszont ha direkt kitesszük az előbb említett két hatásnak, a gombának ez az eltávolított rétege gyorsan lebomlik. Ezek alpján tehát kifejezetten jó, biológiailag lebomló anyagot találtak erre a célra.

A csapat kifejlesztett egy módszert is a fém elektronikus áramkörök összetevőinek a „bőrre” történő rányomtatására, amely gőzölést és lézeres kezelést foglal magában. A tesztek alapján a bőr majdnem olyan jól működik, mint a hagyományos műanyag alapok: vagyis ellenáll az ismételt hajlításoknak – 2000 hajlítás után sem találtak törést. Azt is megállapították, hogy a bőr felhasználható akkumulátor-alkatrészek előállítására.

Azért még akad bökkenő: ki kell fejleszteni egy módszert, amellyel tisztán leválaszthatóak a bőrről az elektronikai alkatrészek, miután a chipre már nincs szükség.

(Kép: Soft Matter Physics Division, Johannes Kepler University Linz/Doris Danninger)