A Szenátus Igazságügyi Bizottsága három és fél órán keresztül hallgatta, illetve vádolta meg az előtte megjelent öt vezetőt: Mark Zuckerberget a Meta, Linda Yaccarinót az X (az egykori Twitter), Shou Chew-t a TikTok, Evan Spiegelt a Snap, illetve Jason Citront a Discord képviseletében. A teremben a menedzserek és a politikusok mellett helyet foglaltak olyan szülők is, akiknek a gyermeke online zaklatás és egyéb bűncselekmények áldozatává vált. A meghallgatás egy pontján Mark Zuckerberg hozzájuk fordulva a sajnálatát fejezte ki, de nem tért ki arra, hogy a Meta platformjai, vagyis a Facebook, az Instagram vagy a WhatsApp hozzájárultak-e a tragédiákhoz - számolt be a The New York Times.

Az elmúlt két és fél évben, amióta Frances Haugen volt facebookos projektmenedzser kitálalt a cég belső ügyeiről, újra és újra felmerült, hogy milyen szerepet játszhatnak a közösségi szolgáltatások a fiatalok mentális egészségének a romlásában, például azzal, hogy veszélyes bejegyzéseket osztanak meg velük, vagy bizonyos megoldásaikkal függővé teszik őket. Ezt megelőzően az volt a jellemző, hogy jobbról politikai cenzúrával, balról a marginalizált csoportok nem megfelelő védelmével vádolták ezeket a vállalatokat. Haugen vallomása, illetve néhány tanulmány, szakvélemény megjelenése után a fókusz a gyerekek, fiatalok lelki problémái felé terelődött. Ez azon kevés témák egyike, amelyben a republikánus és a demokrata képviselők egyetértenek, illetve feltehetőleg azt remélik, hogy

egy választási évben a népszerűségükön is javíthat, ha a gyerekvédelem ügye mellé állnak.

A meghallgatás előtt olyan dokumentumokat mutattak be, amelyek szerint a Facebook tehetett volna, de nem tett eleget ezen a területen. Hiába nem értenek egyet abban a szakértők, hogy az általános mentális állapotromlás mögötti okok közül mennyire kiemelt a közösségi oldalaké, akadt szenátor, aki azt vágta Mark Zuckerberg fejéhez, hogy a "termékei gyerekeket ölnek meg". Egy kollegája a szingapúri TikTok-vezetőt, Shou Chew-t bombázta olyan kérdésekkel, mint hogy folyamodott-e kínai állampolgárságért, vagy hogy milyen útlevelei vannak. Az üzletember próbált higgadt maradni, és ismételni, hogy szingapúri állampolgár, amerikai feleséggel és gyerekekkel, és két és fél évet szolgált az ország hadseregében. Amikor a politikus még ezután is megkérdezte, hogy volt-e tagja a Kínai Kommunista Pártnak, a férfinak teljesen elkerekedtek a szemei.

Bár az amerikai törvényhozás rendkívül lassan mozdul, ha egyáltalán képes megmozdulni, amikor a technológiai vállalatokat kellene megregulázni, egy törvénytervezetről most elképzelhető, hogy szavazni fognak a Szenátusban és a Képviselőházban. A KOSA (Kids Online Safety Act, a Gyermekek online biztonságáról szóló törvény) azt várja el ezektől a cégektől, hogy "ésszerű módon" gondoskodjanak arról, hogy a kiskorúak ne legyenek kitéve kortárs és felnőttek általi zaklatásnak, rosszindulatú reklámkampányoknak, ne tegyenek önmagukban kárt, illetve ne küzdjenek étkezési zavarokkal az oldalakon töltött idő hatására. A KOSA szintén elvárná, hogy a tizennyolc év alattiaknál automatikusan a legszigorúbb magánszféra-védelmi beállítások legyenek bekapcsolva - írja a Times. Ugyan a Snap a platformok közül elsőként támogatta a tervezetet, többen kritikusak azzal szemben: két éve, az első változat megjelenésekor a Techdirt nevű jogi-technológiai portálon

"rettenetesnek" és "veszélyesnek"

nevezte azt Mike Masnick alapító. Szerinte azzal, hogy a törvény rendkívül tágan határozza meg a cégektől elvárt magatartást, zsarolhatóvá teszi azokat. Például ha étkezési zavarokkal kapcsolatos tartalmakat találnak azokon a hatóságok, máris perelhetővé válnak - és ezzel abban lesznek érdekeltek, hogy az egész problémát a szőnyeg alá söpörve elkezdjék irtani az ilyen bejegyzéseket. Hasonló lehet a helyzet az LMBTQ fiatalok esetében is, miközben közülük sokan csak online merik eleinte vállalni az identitásukat. Egy frissebb Techdirt-cikk gyerekek hozzászólásait idézi egy, a The Washington Postban megjelent írásból. Az egyikük így nyilatkozik: "Akik azt mondják, hogy a gyerekek online biztonságáért küzdenek, elfelejtik, hogy ez az utolsó terünk. A valóságban lövöldözésekkel és az ingyenes közterületek hiányával küzdünk. Arra meg nincs pénzünk, hogy a plázákban lógjunk".

(Borítókép: Anna Moneymaker/Getty Images)

Húszéves az oldal, ami örökre megváltoztatta az internetet A 2004. február 4-én elindított Facebook kvázi egy digitális egyetemi névjegyzékből vált az online világ megkerülhetetlen sarokkövévé, amelyet mostanra a Föld lakosságának csaknem fele használ rendszeresen.