"Garázsprojektből" a tech világ csúcsára

A Facebook indulását valószínűleg kevés embernek kell bemutatni, hiszen a közösségi oldal indulásának körülményeit hollywoodi kasszasikertől kezdve dokumentumfilmeken keresztül újságcikkekig számtalan formában feldolgozták már. 2004 elején az akkor mindössze 19 éves Mark Zuckerberg egyetemi szobatársaival, Eduardo Saverinnel, Andrew McCollummal, Chris Hughes-szal és Dustin Moskovitz-cal közösen hozta létre az oldalt, amely akkor még kizárólag a Harvard hallgatói számára volt elérhető, és sokkal inkább hasonlított egy egyetemi névjegyzékhez, mint a ma mindenki által ismert oldalhoz. Ugyan az akkor még Thefacebooknak nevezett honlapon gyakorlatilag csak a hallgatók profilképe valamint fontosabb adatai szerepeltek, a szolgáltatás villámgyorsan nagy népszerűségre tett szert: az első hónap végére a Harvard diákjainak már csaknem a fele regisztrált az oldalra, Zuckerbergék pedig hamarosan tovább terjeszkedtek más neves amerikai egyetemekre is, később pedig a középiskolások és a nagyobb technológiai vállalatok (például az Apple és a Microsoft) dolgozóinak is lehetővé tették a regisztrációt.

A Facebook eközben üzletileg is kezdett sikeres vállalkozássá válni. 2004-ben a Napster alapítóját, az ekkor már komoly üzleti tapasztalattal rendelkező Sean Parkert nevezték ki a cég vezérigazgatói posztjára, nem sokkal később pedig a vállalat megszerezte az első nagyobb befektetőjét is Peter Thiel, a PayPal társalapítójának személyében, aki félmillió dollárért 10,2%-os részesedést szerzett a cégben. Ez a befektetés később igencsak jövedelmezőnek bizonyult, hiszen a The előtagot ekkorra már elhagyó Facebook 2006 szeptemberében minden 13 év feletti felhasználó számára hozzáférhetővé vált, innentől pedig nem volt megállás: az oldal lavinaként temette maga alá a teljes közösségi médiát, 2009 végére pedig a 350 millió regisztrált felhasználójával már ez volt a legnépszerűbb közösségi oldal a világon.

A felhasználók számának robbanásszerű növekedésével együtt a Facebook értéke is kilőtt, a befektetők pedig hamarosan egymásnak adták a kilincset a Menlo Park-i kampuszon. 2007-ben már az akkor a világ legnagyobb technológiai vállalatának számító Microsoft kopogtatott Zuckerbergék ajtaján, akik 240 millió dollárért 1,6 százalékos részesedést szereztek az ekkor már 15 milliárd dollárra értékelt cégben.

A növekedés itt még korántsem ért véget: 2010 végére a Facebook már a harmadik legnagyobb internetes vállalkozásnak számított az USA-ban a Google és az Amazon mögött, 2011-re pedig a Google keresője után ez lett a második leglátogatottabb oldal az Egyesült Államokban. Minden adott volt tehát ahhoz, hogy a Facebook a Wall Streeten is megjelenjen, amire végül 2012 májusában került sor. A cég tőzsdére lépése minden idők hatodik legnagyobb tőzsdei bevezetésének (IPO) számított az amerikai értékpapír-piacon, a Facebook értéke pedig egycsapásra 100 milliárd dollár fölé emelkedett.

Botrányos kezdetek

A Facebook történetét az alapításától kezdve végigkísérték a botrányok, igaz, kezdetben ezek egészen más jellegűek voltak, mint manapság. Zuckerbergnek már a Facebook előtt is sikerült magára irányítania az egyetem vezetésének figyelmét, hiszen másodéves hallgatóként a Harvard diákjainak profilképeiből létrehozta a Facemash nevű programot, amelyben a felhasználóknak két véletlenszerűen összesorsolt profilkép közül kellett kiválasztaniuk, hogy ki a szebb. Ahogy arról később a The Harvard Crimson beszámolt, Zuckerberg az oldalon használt képeket az iskola engedélye nélkül szerezte meg az egyetem szervereiről, így a Facemasht rövid időn belül lekapcsolták, készítőjének pedig a Harvard igazgatósága előtt kellett felelnie tettéért, de végül megúszta, hogy kicsapják.

A Facebook története is legalább ilyen zűrösen indult, hiszen alig hat nappal az oldal startja után Cameron és Tyler Winklevoss valamint Divya Narendra azzal vádolták meg Zuckerberget, hogy ellopta az ötletüket. Állításuk szerint a Facebook elindítása előtt ők keresték meg Zuckerberget, hogy segítsen nekik létrehozni egy HarvardConnection nevű oldalt, amelynek koncepciója sokban hasonlított az eredeti Facebookra, a fiatal programozó viszont lenyúlta a terveiket és ezek alapján hozta létre a saját közösségi oldalát. Ezekből a vádakból végül éveken keresztül tartó pereskedés lett, amelynek végén, 2008-ban a Winklevoss-fivérek és Narendra peren kívüli megegyezés keretében 20 millió dollárt valamint 1,2 millió Facebook-részvényt kaptak.

A botrány bizonyos szempontból jól is jöhetett a Facebooknak, hiszen a közösségi oldal enélkül aligha keltette volna fel David Fincher figyelmét, akinek 2010-es A közösségi háló című, a Facebook kezdeti éveiről szóló filmje nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közösségi oldal egy igazi kulturális jelenséggé váljon. Fincher filmje ezzel együtt ma már egy fontos kordokumentumnak is tekinthető, ami pontosan megmutatja, mennyit változott a közösségi médiáról szóló diskurzus másfél évtized alatt: a filmben az álhírek vagy a személyes adatok védelmének problémaköre még említés szintjén sem jelennek meg, noha ezek nélkül ma már aligha lehetne beszélni a Facebookról.

Hogy Fincher ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozott, egyáltalán nem meglepő, hiszen a Facebook első komolyabb adatvédelmi ügye éppen a film készítésének idejére datálódik: 2009-ben a közösségi oldal egy komolyabb redizájnon esett át, ami után jogvédők azzal vádolták a Facebookot, hogy a változtatások miatt a felhasználók számára áttekinthetetlen lett, hogy milyen személyes adatokat osztanak meg magukról. A változtatás hatására számos, addig korlátozható információ automatikusan nyilvánossá vált, mint például a felhasználók profilképe, családi kapcsolatai vagy az ismerőseik listája. Látva, hogy az átalakítás milyen indulatokat gerjesztett, Zuckerbergék végül inkább visszavonulót fújtak, és visszaállították a korábbi struktúrát, emellett nyilvánosan bocsánatot kértek a felhasználóktól.

A siker záloga

Bár az internet történetében közel sem a Facebook volt az első közösségi oldal, utólag visszanézve nem nehéz belátni, miért éppen nekik sikerült az, ami például a MySpace-nek vagy a Friendsternek nem. Zuckerbergék a kezdetektől fogva rendkívül tudatosan fejlesztették az oldalt, ami az évek során olyan dinamikusan bővült újabb és újabb funkciókkal és szolgáltatásokkal, hogy rövid idő alatt megkerülhetetlenné vált a felhasználók és a vállalkozások számára is.

Az első igazán fontos változás a hírfolyam 2006-os megjelenése volt, ami sokkal egyszerűbbé tette, hogy az ismerősök láthassák egymás posztjait. Ma már nehéz elhinni, de ez egészen 2009-ig valóban csak az ismerősök posztjaira korlátozódott, a bejegyzéseket ugyanis egészen addig nem lehetett nyilvánosan megosztani a Facebookon. A felhasználók általi tartalomgyártást (ami tulajdonképpen az egész közösségi média alapköve) a Facebook egy nagyon egyszerű, ugyanakkor zseniális trükkel ösztönözte, 2009 februárjában ugyanis bevezették a like gombot, amivel bárki szavak nélkül, egy kattintással fejezhette ki, hogy tetszik neki a mások által közzétett tartalom. Ezt a funkciót később a hozzászólásokra is kiterjesztették, 2016-ban pedig bevezették az úgynevezett reakcióikonokat, amelyek segítségével a felhasználók már az érzelmek szélesebb skáláját fejezhetik ki egy kattintással. Hogy ez mennyire sikeres döntés volt, azt jól jelzi, hogy a funkció bevezetését követő első évben a felhasználók mintegy 300 milliárd reakciót “osztottak ki” a Facebookon, ez a szám pedig azóta a sokszorosára emelkedett.

A Facebook megkerülhetetlenségének egyik fontos mérföldköve volt a Messenger nevű azonnali üzenetküldő szolgáltatás 2008-as bevezetése, amely 2011 óta különálló mobilalkalmazásban is elérhető, statisztikák szerint pedig jelenleg a második legnépszerűbb chatalkalmazásnak számít a világon. A listán az első helyet egyébként a WhatsApp foglalja el, amit 2014-ben 19 milliárd dollárért vásárolt fel a Facebook, vagyis mondhatjuk, hogy Zuckerbergék teljesen leuralták a chatalkalmazások piacát.

A Facebook ezen túlmenően is számos eszközt bevetett, hogy magához láncolja a felhasználókat: 2007-ben megnyitották a Marketplace-t, amelyen bárki eladhatja a fölösleges cuccait, egy évvel korábban pedig megjelentek az oldalon az első játékok is. Ezek közül mind a mai napig a legismertebb a Zynga fejlesztőstúdió által 2009-ben elindított Farmville, amellyel népszerűsége csúcspontján mintegy 35 millióan játszottak naponta.

Megnyílik a pénzcsap

A felhasználószám drasztikus növekedése miatt a közösségi oldal eközben a vállalkozások számára is egyre inkább megkerülhetetlenné vált. 2007-re már több mint százezer vállalkozásnak volt regisztrált Facebook-oldala, Zuckerbergék pedig erre reagálva létrehozták a Pages for Businesses oldalt, és lassacskán elkezdett körvonalazódni az a hirdetési modell, ami ma a cég bevételeinek mintegy 98%-át adja.

Ez a hirdetési modell egyben a Facebook legtöbbet kritizált ismérve is lett az évek során. Zuckerbergék korán felismerték, hogy a felhasználók megtartásának és a hirdetési bevételek maximalizálásának kulcsa, ha a lehető legjobban ismerik a felhasználók szokásait, ami alapján nem csak a hírfolyamot tudják teljesen személyre szabni, de a hirdetőknek is rendkívül pontos célzási beállításokat tudnak kínálni. A Facebook ennek érdekében elképszertő mennyiségű adatot gyűjt a felhasználókról: az önként megadott adatainkon kívül látják, hogy milyen oldalakat kedveltünk, milyen tartalmakat lájkoltunk, mihez szóltunk hozzá, milyen bejegyzésekre kattintottunk, milyen eseményeken vettünk részt, milyen alkalmazásokat használtunk, ha pedig engedélyeztük az alkalmazás számára a helyadataink használatát, az okostelefonunk segítségével még azt is nyomon tudják követni, hogy merre jártunk a nap folyamán. Emellett a Facebook a ma már szinte minden oldalon kötelezően megtalálható, sütiként funkcionáló like (vagy megosztás) gomb segítségével akkor is képes monitorozni a felhasználói szokásokat, ha azok éppen nem a Facebookon tartózkodnak, a begyűjtött adatok alapján pedig azokról a felhasználókról is létrehoznak egy "árnyékprofilt", akik nem is regisztráltak az oldalra, így ha később létrehoznak egy profilt, már azonnal rendelkezni fognak róluk adatokkal.

Annak érdekében, hogy ez az irtózatos mennyiségű adat a lehető legjobban hasznosuljon, a Facebook rendkívül fejlett algoritmust használ, amely 2013 óta már gépi tanulás segítségével, több mint százezer paraméter alapján dönti el, hogy mi jelenjen meg a felhasználók hírfolyamában - beleértve természetesen a hirdetéseket is. Ezeknek a megoldásoknak és a partnerek számára kínált számtalan hirdetési és analitikai eszköznek köszönhetően a Facebook az elmúlt években valósággal letarolta a digitális hirdetési piacot: az Oberlo friss adatai szerint a közösségi oldal által nyújtott lehetőségeket mintegy kétszázmillió vállalkozás használja világszerte, 2023-as adatok szerint pedig a Facebook a Google mögött a második legnagyobb szereplő az online hirdetési piacon, a bevételek mintegy 18%-a hozzájuk vándorol.

Fake news, gyűlöletbeszéd és depresszió

2012 októberében, alig néhány hónappal a tőzsdére lépés után a Facebook újabb komoly mérföldkövet ünnepelhetett: az oldal regisztrált felhasználóinak száma elérte az egymilliárdot, ezzel pedig olyan magasságokba emelkedtek, amelyről korábban nem is álmodhatott senki. Az elsöprő népszerűség egyik természetes velejárója volt a kritikák felerősödése, amelyek között a felhasználók adatainak védelme mellett egyre gyakrabban és hangsúlyosabban jelentek meg a moderációval kapcsolatos aggályok, azaz hogy az oldal nem tesz eleget azért, hogy a felhasználók által generált, rendkívüli mennyiségű tartalmat megfelelően szűrjék. Kár lenne tagadni, hogy Zuckerbergék maguk sem igyekeztek igazán elejét venni ezeknek a kritikáknak, 2014-ben például kiderült, hogy két évvel korábban a közösségi oldal pszichológiai tesztet folytatott mintegy 700 ezer felhasználón, akiken a tudtuk és beleegyezésük nélkül azt vizsgálták, hogy milyen hatással van az interakciós szokásaikra, ha bizonyos érzelmi töltetű kifejezéseket eltávolítanak a hírfolyamukból. Bár Sheryl Sandberg, a cég második embere ezt igyekezett úgy feltüntetni, mint egy hétköznapi piackutatási tevékenységet, a felhasználókat és a szakértőket egyaránt felháborította az a gátlástalanság, ahogyan a Facebook a felhasználóit kezelte.

Mivel a cég történetét az elmúlt tíz évben folyamatosan végigkísérték a hasonló botrányok, ezekről teljes körű áttekintést ennek a cikknek a keretein belül nyilvánvalóan lehetetlen lenne adni, így most csak azokat a fontosabb momentumokat emeljük ki, amelyek alapjaiban befolyásolták a Facebook történetének alakulását. Kétségtelen, hogy ebben a tekintetben talán a legfontosabb időszaknak a 2015-ös és 2016-os év tekinthető, amikor két olyan esemény is történt, amelyek külön-külön is elemi hatással voltak a Facebook megítélésére:

A 2016-os amerikai elnökválasztás sokak meglepetésére a korábban esélytelennek tartott Donald Trump győzelmével zárult, ami után sokan kezdték pedzegetni, hogy az eredmények váratlan alakulásában a Facebook laza moderálási elvei is szerepet játszhattak. A Buzzfeed alig néhány nappal a választások után publikált cikke világosan rámutatott, hogy a választásokat megelőző időszakban a választásokkal kapcsolatos álhírek a valódi híreknél is nagyobb közönséget tudtak elérni, ezek a teljesen ismeretlen oldalakról származó cikkek (mint például az, amelyik azt állította, hogy Hillary Clinton fegyvereket adott el az ISIS-nak vagy hogy a pápa Donald Trumpot támogatja) pedig jellemzően a republikánus jelöltnek kedveztek. A közösségi oldal több lépésben igyekezett magáról lemosni a "fake news" bélyeget: 2016 decemberében bejelentették, hogy a jövőben független tényellenőrző szervezetek fogják ellenőrizni a virális posztok valóságtartalmát, akik adott esetben megjelölik a kifogásolható tartalmakat, ezt a szolgáltatást pedig azóta a világ számos országára - így többek között Magyarországra - is kiterjesztették. Az oldal ezzel együtt a felhasználók számára is több eszközt adott annak érdekében, hogy a szerintük kifogásolható tartalmakat jelenthessék a Facebook felé.

Zuckerbergéknek ezzel együtt sem igazán sikerült elhallgattatniuk a kritikus hangokat, amelyek igazán a 2020-as választások után erősödtek fel: 2021. január 6-án a választásokat elveszítő Donald Trump hívei megostromolták az amerikai törvényhozás épületét, a rendőrségnek pedig órákba telt, mire sikerült felülkerekedniük a Kapitólium épületébe is behatoló tüntetőkön. Az ügy közvetlen előzménye volt, hogy Trump a választások után minden csatornán azt kezdte kommunikálni, hogy az elnökválasztást elcsalták, sokszor olyan fogalmazást használva, ami alkalmas lehetett arra, hogy a híveit ellenállásra buzdítsa. A közösségi oldalak többsége az ostrom hírére azonnal határozottan reagált, és eltávolították azokat a tartalmakat, amelyek alkalmasak lehettek a tömeg manipulálására, emellett több oldal - például a Facebook - ideiglenesen zárolta Trump profilját. Bár a Facebook ebben az esetben határozottabban reagált a kialakult helyzetre, az ostrommal kapcsolatban később sokan megjegyezték, hogy nem kis felelősség terheli a közösségi oldalt, akik január 6-ig hagyták szabadon terjedni az ellenállásra felbujtó tartalmakat és teret adtak annak, hogy az ostromra készülők a platformon szervezkedjenek. Az eset egyik egyenes következményeként néhány hónappal később létrejött az Oversight Board, azaz egy olyan, a vállalattól függetlenül működő (ám a Facebook által pénzelt) felügyelő bizottság, amelyben tapasztalt jogászok, politikusok és más területek szakértői döntenek a Facebookkal kapcsolatban felmerült moderációs problémákkal kapcsolatban.

Bár a közvélemény csak három évvel később szerzett róla tudomást, de szintén nagyjából ekkorra, egész pontosan 2015-re nyúlik vissza a hírhedt Cambridge Analytica-botrány, amelynek keretében egy amerikai elemzőcég mintegy 87 millió felhasználó személyes adataihoz jutott hozzá egy virálissá vált személyiségtesztnek (This is your digital life) köszönhetően. Mint a későbbiekben kiderült, az így megszerzett adatokat a Cambridge Analytica arra használta fel, hogy személyiségprofilokat készítsen a felhasználókról, amiket később politikai kampányokban (például Trump elnökválasztási kampányában és a Brexit-kampányban) is felhasználtak. Bár mostanra szinte már visszajáró vendégnek számít a Kapitóliumban, a Cambridge Analytica-botrányhoz kapcsolódik Mark Zuckerberg első szenátusi meghallgatása is, amelynek keretében a képviselők két napig, naponta öt-öt órán keresztül faggatták a Facebook vezetőjét az oldal személyes adatokra vonatkozó szabályozásával kapcsolatban. Az ügy egyik egyenes következményeként az USA Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) egy évvel később addig példátlan mértékű, 5 milliárd dolláros bírságot szabott ki a Facebookra, és a felhasználói adatok kezelésének szigorúbb szabályozására kötelezte a céget.

A felhasználói adatok kezelésének módja, az álhírek valamint a gyűlöletbeszéd terjedésének elősegítése mellett a Facebookot az elmúlt években rendszeresen kritizálták annak a fiatalokra gyakorolt pszichológiai hatásai miatt is. Az évek során számos tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy a közösségi média sok esetben negatívan befolyásolja az emberek (elsősorban a fiatalok) énképét, emellett depressziót, szorongást és egyéb mentális betegségeket válthat ki az arra hajlamosaknál. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb botrány 2021 októberében érte el a Facebookot, miután egy korábbi alkalmazottjuk, Frances Haugen számos dokumentumot, többek között kutatási adatokat osztott meg a sajtóval, amelyből kiderült, hogy a Facebooknál legalább 2019 óta tudtak róla, hogy a fiatal lányoknál testképzavart okozhat az Instagram, ám mégsem tettek semmit ennek megakadályozása érdekében. Haugen később az amerikai szenátus előtt is beszámolt a Facebooknál szerzett tapasztalatairól, amelynek hosszú távú hatásai lettek: a Szenátus Igazságügyi Bizottsága éppen a múlt héten tartott újabb meghallgatást a fiatalokat a közösségi médiában érő hatásokkal, elsősorban az online zaklatással kapcsolatban, amire a népszerűbb közösségi média platformok képviselőit (így többek között Zuckerberget) is beidézték, eközben pedig az USA-ban már készül egy törvényjavaslat, amely kifejezetten a fiatalok védelme érdekében szabályozná az eddigieknél szigorúbban a közösségi médiát.

Szabályozási törekvések

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy a Facebook (és tágabb értelemben a közösségi média) szabályozásának igénye a politikában is egyre hangsúlyosabban jelenik meg. Az első igazán nagy horderejű, kézzelfogható intézkedés az európai uniós Általános Adatvédelmi rendelet 2018-as bevezetése volt, amely a korábbiaknál sokkal szigorúbban szabályozta a személyes adatok kezelésének és áramlásának módját. A szabályozás az elmúlt években sok fejfájást okozott a Facebooknak, különösen azután, hogy az Európai Unió Bírósága 2020-ban hatályon kívül helyezte azt a Privacy Shield nevű megállapodást, amely az Egyesült Államok és az EU közötti felhasználói adatok törvényes továbbítását szabályozta. Az ügyben illetékes ír adatvédelmi hatóság ezután többször is figyelmeztette a céget, hogy törvénytelen gyakorlatot folytatnak, amikor a felhasználói adatokat amerikai szerverekre továbbítják, ennek következtében pedig a Facebook azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben a helyzet nem rendeződik, kivonulnak Európából. Erre végül a mai napig sem került sor, és bár az ír adatvédelmi hatóság tavaly májusban rekordösszegű, 1,3 milliárd eurós büntetéssel sújtotta a vállalatot, egy júniusban megkötött új adatvédelmi megállapodás végül pontot tett az évekig húzódó vita végére.

Tavaly ősszel aztán egy talán ennél is meglepőbb fejleményként a Facebook bejelentette, hogy Európában fizetős szolgáltatásként reklámmentesen is elérhető lesz az oldal. Ennek előzménye, hogy az EU digitális piacokról szóló jogszabályának életbe lépése után a Facebook eddigi gyakorlata törvénytelenné vált az EU-ban, ezt pedig a Facebook egy néhány ezer (adott esetben azonban több mint tízezer) forintért igénybe vehető előfizetési díjjal igyekezett megoldani, aminek fejében a felhasználóknak nem jelenítenek meg reklámokat a Facebookon és az Instagramon, és nem is gyűjtenek személyes adatokat hirdetési célokra. Szinte ezzel egyidőben egy másik EU-s törvénynek, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak is fontos hatása volt a Facebook működésére, hiszen augusztustól az európai felhasználók számára lehetővé vált, hogy kikapcsolják a hírfolyamban a mesterséges intelligencián alapuló tartalomválogatást.

Hogy a Facebook nyaka körül szorul a szabályozói hurok, az az elmúlt években a cég intézkedéseiből is egyre inkább érzékelhető volt, hiszen a Facebook számos olyan változtatást jelentett be, amelyek mögött a nyilvánvaló motiváció, hogy inkább szabályozzák kis mértékben önmagukat, mint hogy ezt a politikusok tegyék meg. 2021-ben az oldal bejelentette, hogy kikapcsolják a fotók és videók esetében az automatikus arcfelismerés funkciót, nem sokkal később pedig több tízezer hirdetési kategóriát is megszüntettek, így 2022 óta már többek között vallási meggyőződés vagy szexuális beállítottság alapján sem lehet hirdetéseket közzétenni a platformon. Ezeket az adatokat egyébként azóta már nem is lehet megadni az oldalon.

A fentiek ellenére Zuckerbergék abban valószínűleg hiába reménykednek, hogy a politikusok leszállnak a Facebookról, hiszen az idő közben Meta névre váltó anyavállalat ellen jelenleg is több fontos per folyik az Egyesült Államokban. Ezek közül érdemes kiemelni az FTC 2022-ben indított eljárását, amelynek keretében a bizottság 46 amerikai állammal közösen indított trösztellenes eljárást a Meta ellen az Instagram és a WhatsApp - állításuk szerint - a piaci versenyt sértő felvásárlása miatt, tavaly novemberben pedig 33 állam perelte be a vállalatot, mert a vád szerint a Facebook és az Instagram működése súlyosan sérti az ország fiatalok védelméről szóló törvényét.

Irány a metaverzum!

A Facebook történetében az utolsó igazán komoly változás 2021-re datálódik, amikor Mark Zuckerberg némileg váratlanul bejelentette, hogy a közösségi oldalt üzemeltető anyavállalatot Facebookról Metára keresztelik át, ezzel együtt pedig azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a cég a jövőben minden energiáját a metaverzum fejlesztésére fogja fordítani. Ez nem volt teljesen légbőlkapott ötlet, hiszen a Facebook az Oculus 2014-es felvásárlása óta a VR-technológia területén is vezető szerepet tölt be, 2021 szeptembere óta már a Ray-Bannel közösen fejlesztett okosszemüveggel is rendelkeznek, ráadásul Horizon Worlds néven már idejekorán belekezdtek egy olyan virtuális valóság fejlesztésébe, ami a szándékaik szerint a jövőben egy valódi közösségi térként fog működni. Bár Zuckerbergék ezen a területen nyilvánvalóan hosszú távra terveznek, az biztos, hogy a metaverzum-projekt első évei nem alakultak igazán fényesen, hiszen a Horizon Worldsöt a hírek szerint még a Meta munkatársai sem igazán szeretik, 2022 októberére pedig a platform korábban sem túl magas, 300 ezeres felhasználószáma 200 ezerre olvadt.

2023 aztán ha lehet, még rosszabbul indult a Meta számára, akik a ChatGPT elsöprő sikerét látva azzal szembesültek, hogy a következő évek a metaverzum helyett nyilvánvalóan a generatív mesterséges intelligencia térnyeréséről fognak szólni. A Meta azóta érezhetően egyre inkább igyekszik változtatni a kommunikációján, egy idén januárban a The Verge-nek adott exkluzív interjúban Zuckerberg például már arról beszélt, hogy a céljuk az általános mesterséges intelligencia létrehozása, noha hangsúlyozta, hogy ezzel együtt nem tettek le a metaverzummal kapcsolatos törekvéseikről sem, amibe jelenleg is évi 15 milliárd dollárt fektetnek.

Zuckerbergnek persze ennek ellenére sincs oka panaszkodni, hiszen a Meta Platforms jelenleg a világ hetedik legnagyobb vállalatának számít a piaci kapitalizáció alapján, a Facebook havi aktív felhasználószáma pedig tavaly júliusban átlépte a hárommilliárdot, ami - figyelembe véve, hogy Kínában a platform évek óta tiltólistán van - szinte túlzás nélkül azt jelenti, hogy az emberiség fele használja rendszeresen a Facebookot.

(A cikkhez felhasznált további források: Brandwatch, Business Insider 1, 2, Wikipedia 1, 2, Borítókép: Niall Kennedy/Flickr/CC BY-NC 2.0)