Gyűlnek a kérdőjelek a Kanada és Alaszka felett kilőtt azonosítatlan tárgyak ügyében egy nyilvánosságra hozott dokumentum alapján

2023 / 09 / 07 / Felkai Ádám
Gyűlnek a kérdőjelek a Kanada és Alaszka felett kilőtt azonosítatlan tárgyak ügyében egy nyilvánosságra hozott dokumentum alapján
Justin Trudeau, kanadai miniszterelnök kapott egy titkos beszámolót arról, hogy a Kanada felett kilőtt UAP-ok ügyében az USA vizsgálata nem hozott eredményt. A kérdés csak, hogy milyen vizsgálatról lehet szó, ilyesmiről ugyanis eddig hivatalosan nem tudtunk.

Miután februárban három azonosítatlan objektumot lőttek le három nap alatt Alaszka, Kanada Yukon territóriuma és a Huron-tó felett, és egy héttel korábban egy kínai kémballont szedtek le Dél-Karolina partjainál, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök titkos feljegyzést kapott arról, hogyan reagált a kanadai kormány a február 11-i Yukon-i incidensre. A beszámoló kitér arra is, hogy az Egyesült Államok légiereje által február 10-én Alaszka vizei felett lelőtt tárgyakról szerzett információk “teljes kiaknázása” “még nem fejeződött be”.

Néhány nappal későbbi jelentések szerint az Egyesült Államok leállította a lezuhant tárgy roncsai utáni kutatást. Az viszont nem világos, hogy a feljegyzésben milyen titkosszolgálati vizsgálatról volt szó.

A “Miniszterelnöknek szánt memorandumot”, amelyet február 14-én küldtek el, a kanadai CTV News egy olyan forrástól szerezte meg, aki az információszabadságról szóló törvény (FOIA) alapján kérte ezt az anyagot ki – számol be róla a The War Zone. A beszámoló szerint az Észak-Amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) sorszámozta az ismeretlen tárgyakat, “hogy nyomon kövessen minden olyan észlelt objektumot, amelyet nem azonosítanak azonnal: a keresztvizsgálat során a legtöbb objektum ártalmatlannak bizonyult, és nem éri el azt a magasabb küszöböt, ami jelentési kötelezettséggel járna.”

Azonban a feljegyzés által “UAP #23”-ként azonosított objektum (vagyis ez volt a NORAD 23. azonosítatlan radarnyoma Észak-Amerika felett abban az évben), amelyet tehát UAP-nak minősítettek, nyilván elérte ezt a magasabb aggodalomra okot adó küszöböt, mivel lelőtték – vonja le a WZ cikke a logikus következtetést.

A memorandumot egy Janice Charette nevű kanadai tisztviselő küldte el Trudeau-nak és a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójának, Jody Thomasnak.

A Kanada felett kilőtt két UAP-ról egyébként mi is írtunk – erről a lenti cikkben lehet részletesebben is olvasni:

Egy nap alatt immár másodszor lőttek le egy azonosítatlan tárgyat – most Kanada felett Az akciót ezúttal is egy amerikai F–22 végezte el, közben érdekes dolgok hangzottak el a tegnapi objektummal kapcsolatban is.

A memorandum alapján az amerikai légierő elismerte, hogy egy F-22 Raptorral február 11-én lelőtt azonosítatlan tárgy természete és eredete továbbra is ellenőrizetlen – vagyis nem ismert az objektum funkciója, meghajtási módja és bármely nemzetállamhoz való esetleges kötődése. Az is kétséges volt, hogy fenyegetést jelent-e, vagy rendelkezik-e hírszerzési képességekkel.

A Kanadai Légierő vezette a lezuhant objektum felkutatását, de a kihívást jelentő hegyvidéki terep, a jelentős hótakaró és a várható új havazás miatt valószínűtlennek tűnt a roncs előkerítése. A feljegyzés kitért azon aggodalomra is, mely szerint a környéken élő bennszülöttek a szokásos éves vadászatuk során rákadhatnak a tárgyra. Az eddig kérdés volt, hogy hogy miért nem a kanadai CF-18 Horneteket küldték rá az ismeretlen objektumra, de a memorandunból erre legalább némi fény vetül – mint Charette írja:

“Az F–22-esek helyzete jobb volt az idő, a tér és a gyengülő fény szempontjaiból.”

A memorandum röviden kitért egy másik incidensre, az “UAP #20”-ra, amelyet szintén egy F-22-es lőtt le Alaszka északkeleti sarka felett, a kanadai határ közelében február 10-én. A memorandum szerint ennek az incidensnek a teljes “kiaknázása” nem még fejeződött be. Mint a feljegyzés írja:

“Az Egyesült Államok által 2023. február 10-én megkezdett UAP #20 teljes körű vizsgálata még nem fejeződött be.”

Az nem egészen világos, hogy a memorandum itt milyen vizsgálatra utalhat, azonban a WZ szerint több minden is szóba jöhet: a hírszerző szolgálatok az amerikai hadsereggel együtt az úgynevezett Foreign Material Exploitation (FME) tevékenységet végzik a repülőgépek és rakéták célzott lezuhanási helyein, hogy többet megtudjanak ezek felépítéséről, működéséről és tényleges képességeikről. Ez egy régóta bevált, de elég titkos gyakorlat, amely az évtizedek során kritikus fontosságú volt a főbb ellenséges hírszerzési tevékenységek leleplezéseinél.

Az ismert, hogy Alaszkának ezen távoli része felett aktív és intenzív keresés folyt, hogy megtalálják a roncsokat. Vagyis minden bizonnyal a roncsok meglelése volt a cél, de ha nem találtak semmit, amint azt az Egyesült Államok kormánya állítja, akkor a memorandum akár az objektumot nyomon követő, rengeteg eszköz által gyűjtött érzékelőkből származó adatokra is utalhat.

Azt megemlíti a WZ cikke is, hogy mind ők, mind egyéb sajtóorgánumok eddig hiába kérték mind a kormányt, mind a Pentagont, hogy hozza nyilvánosságra az ezen eszközökről készült képeket. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy milyen választ kapott a Black Vault, amikor szintén a FOIA-ra hivatkozva próbálta ezeket a képeket megszerezni:

Kiderült, mi a helyzet az USA vadászgépei által februárban lelőtt objektumokkal kapcsolatos felvételekkel Februárban nyugodtan mondhatjuk, hogy páratlan eseményekre került sor – egy kínai kémballon kilövését követően amerikai vadászgépek három azonosítatlan tárgyat is kilőttek az USA és Kanada felett. Hogy pontosan mik voltak ezek a tárgyak, azt máig nem tudni.

A The Black Vault ugyanis még február 18-án benyújtott egy kérvényt az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva, amelyben, mint írják, kikérnek minden másolatot „a léggömbök/azonosítatlan légi objektumok lelövése során rögzített összes vizuális felvételről”, amibe beletartozik a pilóták által készített összes minősített/nem minősített „...fotó, videó, pilótafülke-felvétel, személyes mobiltelefon-fotó/videó, amelyet esetleg átadhattak a Védelmi Minisztériumnak.

A Légierő válasza március 21-én érkezett meg, és ebben megtagadták az összes kért információ átadását – a válaszból egyébként nem derül ki, hogy pontosan mennyi és milyen jellegű felvétel készült az incidensekről, ám az indoklás így hangzik:

“Az 1 Fighter Wing (1 FW) alapos keresést végzett az Ön kérésének megfelelő adatok után. Kérelmét a FOIA keretében dolgoztuk fel, és egyeztettük az elsődleges felelős hivatallal. Kérjük, vegye figyelembe, hogy kérésével összhangban az 1. mentesség és az AFMAN 33-302 számú, az 13526-os végrehajtói rendeletre (EO) hivatkozva, amelyek az információk folyamatos minősítésére vonatkoznak, a kért információkat visszatartják és nem adják ki.”

A sok szám mögött lényegében az áll, hogy az igényelt anyag nemzetvédelemmel kapcsolatos információnak minősül, amely akár a nemzetvédelemmel, akár a külpolitikával is kapcsolatos lehet, és ezért titkosítás alá került.

The Black Vault ezek alapján azonban több érdekes körülményre is felhívta akkor a figyelmet. Többek között, hogy korábban a kínai ballon kilövése nem minősült ilyen nemzetvédelemmel kapcsolatos információnak, holott könnyen lehetne amellett érvelni, hogy ha valami, az aztán nemzetvédelmi információ. Mégis a ballon kihalászását nagyon jó minőségű képeken rögzítették, sőt később (bár kezdetben szivárgással került ki) a Pentagon a pilótafülkében készült felvételt is jóváhagyta. Ugyanígy ebben az évben alig egy hét leforgása alatt nyilvánosságra hozták egy Reaper drón és egy orosz vadász közötti incidenst is a drón felvételeivel – pedig a Reaper minden felvétele automatikusan szigorúan titkosítottnak minősül.

Azt pedig most a WZ is megemlíti a cikke végén, hogy ezen Észak-Amerikában zajló példátlan eseménysorozat körüli információhiány továbbra is sokakat zavar, és az őket körülvevő optika a Pentagonnak sem tesz túl jót. Jelenleg ugyanis néhány ködös információn túl alig tudni valamit ezekről a tárgyakról. Illetve most legalább annyi kiderült, hogy zajlott egy hivatalos vizsgálat az ügyükben.


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
Újraéled egy ígéretes rakétatechnológia, ami hatékonyabb lehet a mai tipikus hajtómű-felépítésnél
Újraéled egy ígéretes rakétatechnológia, ami hatékonyabb lehet a mai tipikus hajtómű-felépítésnél
Az aerospike hajtóművek segítségével űrrepülőt üzemeltetne egy német gyártó, de az első éles teszt rögtön balesettel indult.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.