Ha még emlékszünk, februárban érdekes események történtek egyebek mellett az azonosítatlan repülő tárgyakkal kapcsolatban, amiket ízlés szerint nevezhetünk UAP-nak, UFO-nak vagy egyszerűen csak objektumnak – egy a lényeg: olyan tárgyakról beszélünk, amely repül, mesterséges eredetű, nem tudjuk micsoda, sem azt honnan származik, és azt sem, mit keres a légtérben. Az első ilyen tárgy nem volt azonosítatlan – ez az amerikai álláspont szerint egy kínai kémballon (Kína szerint pedig egy messzire keveredett meteorológiai léggömb). Ezt azonban három másik immár tényleges ismeretlen objektum is követte gyors egymásutánban, melyeket az amerikai vadászok a léggömbhöz hasonlóan kilőttek. A dolognak történelmi jelentősége is volt, mivel a harmadik nyolcszögletes tárgyat Michigan államban, a Lake Huron felett lőtték ki – az akció irányításáért felelős NORAD parancsnokságnak (North American Aerospace Defense Command) pedig ez volt az első olyan esete, hogy az amerikai légtérben lövedéket vetett be egy repülő célpont ellen.

A Pentagon nem zár ki semmit, az idegeneket sem – nyolcszögletű objektumot lőtt ki az USA Közben sok sejtés beigazolódott a korábbi azonosítatlan objektumokkal kapcsolatban – így az is, hogy miért épp most szúrták ki ezeket. A cikkből kiderül minden, amit jelenleg tudni lehet ezekről a tárgyakról.

Aki hallgatta az akkori nyilatkozatokat, az előtt érdekes kép bontakozott ki, a titkos eligazításon résztvevő politikusok célozgattak különböző ismeretlen veszélyekre, és maga a Pentagon sem zárta ki az idegen technológiát, ám a Fehér Ház ezt már kategórikusan cáfolta. Az biztos, hogy akció indult mind az USA, mind pedig Kanada területén a roncsok kézrekerítése érdekében. Ennek azonban nem lett azóta sem olyan eredménye, amelynek híre eljutott volna a sajtóba is.

Újabb részletek és rengeteg kérdés az USA-ban lelőtt „UFO-k” kapcsán Kikerült a harmadik objektumot lelövő pilóták rádióbeszélgetése. Mik ezek a tárgyak, mit tudunk, és mik a legégetőbb kérdések?

Akárhogy is, nem csak roncsok áll(hat)nak a rendelkezésünkre, hanem konkrét felvételek is. Egy esetben, a nyolcszögletű tárgy esetében például konkrétan tudjuk, hogy az eszközről jó minőségű felvétel is készülhetett. Ezt onnan tudjuk, hogy a pilóták beszélgetése nyilvánosságra került, és a beszélgetésből az derül ki, hogy maguk a pilóták is nehezen kategorizálják be az eszközt, de az egyikük úgy dönt, hogy ballonként fog rá hivatkozni. Az eszköz kicsi volt, akkora mint egy „quadmotor” („4-wheeler” a beszélgetésben) – épp ezért nem is sikerült az F–16 gépágyújával lelőni, pedig ezt tervezték, hogy minél kevésbé sérüljön az eszköz. Végül egy AIM-9X Sidewinder lövedékkel szedték le a többi tárgyhoz hasonlóan. (Azokban az esetekben az elfogást F–22-esek végezték). A pilóták nehezen figyelték meg az eszközt, annak a gépekhez képest relatív alacsony sebessége miatt, sőt a kisebb méret miatt egy ütközéstől is tartottak. Megerősítést nyert viszont az is, hogy az F–16 fejlett kamerás célzórendszerén látszódott az eszköz, mivel a finomabb részleteket, így például valami rögzítőkötélzetszerűséget, ennek segítségével azonosították a pilóták.

Azt a kérdést már a fentebb linkelt cikkünkben is feltettük, hogy mi a helyzet tehát ezekkel a felvételekkel, és mostanra a választ is ismerjük. A The Black Vault ugyanis még február 18-án benyújtott egy kérvényt az információszabadságról szóló törvényre (FOIA) hivatkozva, amelyben, mint írják, kikérnek minden másolatot „a léggömbök/azonosítatlan légi objektumok lelövése során rögzített összes vizuális felvételről”, amibe beletartozik a pilóták által készített összes minősített/nem minősített „...fotó, videó, pilótafülke-felvétel, személyes mobiltelefon-fotó/videó, amelyet esetleg átadhattak a Védelmi Minisztériumnak.

A Légierő válasza március 21-én érkezett meg, és ebben megtagadták az összes kért információ átadását – a válaszból egyébként nem derül ki, hogy pontosan mennyi és milyen jellegű felvétel készült az incidensekről, ám az indoklás így hangzik:

“Az 1 Fighter Wing (1 FW) alapos keresést végzett az Ön kérésének megfelelő adatok után. Kérelmét a FOIA keretében dolgoztuk fel, és egyeztettük az elsődleges felelős hivatallal. Kérjük, vegye figyelembe, hogy kérésével összhangban az 1. mentesség és az AFMAN 33-302 számú, az 13526-os végrehajtói rendeletre (EO) hivatkozva, amelyek az információk folyamatos minősítésére vonatkoznak, a kért információkat visszatartják és nem adják ki.”

A sok szám mögött lényegében az áll, hogy az igényelt anyag nemzetvédelemmel kapcsolatos információnak minősül, amely akár a nemzetvédelemmel, akár a külpolitikával is kapcsolatos lehet, és ezért titkosítás alá került.

Az eset kapcsán a The Black Vault a fenti felvételt töltötte fel a YouTube-ra, amelyben több érdekes körülményre felhívja a figyelmet. Többek között, hogy a kínai ballon kilövése nem minősült ilyen nemzetvédelemmel kapcsolatos információnak, holott könnyen lehetne amellett érvelni, hogy ha valami, az aztán nemzetvédelmi információ. Mégis a ballon kihalászását nagyon jó minőségű képeken rögzítették, sőt később (bár kezdetben szivárgással került ki) a Pentagon a pilótafülkében készült felvételt is jóváhagyta. Ugyanígy nemrég nyilvánosságra hozták a Reaper drón és az orosz vadász közötti incidenst is a drón felvételeivel.

Először látható közeli képeken a kínai kémballon roncsa A ballont végül az amerikai Légierő F–22 Raptor vadásza lőtte ki – most először láthatóak közeli képek a roncsokról, ahogy a Haditengerészet kihalássza ezeket.

Akkor tehát mit titkolnak? Lehet, hogy csak rutinszerű hivatali titkolózásról van szó, vagy akár arról, hogy nem szívesen teszik ki a kirakatba, hogy félmilliós lövedékkel szedtek le pár dolláros léggömböket. De persze más magyarázat is szóba jön. És ez a baj egy ilyen nyilvános, nagy horderejű ügyet követő mély csönddel – elkezdenek megszületni a legkülönbözőbb magyarázatok, és hivatalos tények híján ezek mindegyike legitim lesz a maga módján.

(Kép: Pixabay/WikiImages)