A világ országainak a gyermekek egészségi állapotát és jólétét rangsoroló listán Magyarország a 29. helyen végzett, a térségből megelőzött minket Horvátország (28.), Észtország (27.) és Szlovénia (25.). Ugyanakkor a környezet megőrzése szempontjából hazánk a 127., és előttünk áll Szerbia (126.) és Ukrajna (123.) is. Ezen az utóbbi rangsoron egyébként jellemzően a magasabb jövedelmű országok végeztek hátrébb a többletfogyasztással járó szennyezés miatt. Magyarországot a Világbank egyébként magas jövedelmű országként (high income) tartja számon.

A beszámolót három szervezet – a WHO (Egészségügyi Világszervezet), az Unicef (az ENSZ gyermekalapja) és a Lancet Commission – adta ki, és 180 országot vizsgáltak benne. A tanulmányban azt nézték, hogy a gyerekeknek ezekben az országokban milyen esélyük van a normális életre az egészség és olyan jóléti faktorok, mint az oktatás, megfelelő táplálkozás és gyermekhalandóság szempontjaiból. A második lista pedig az üvegházhatású gázok kibocsátását vizsgálta.

Körülbelül negyven, a gyerekek egészségi állapotával foglalkozó szakértő figyelmeztet arra, hogy világszintű, radikális változtatások nélkül az elmúlt húsz év előrelépései mind visszájukra fordulhatnak. Helen Clark, Új-Zéland korábbi miniszterelnöke, aki a Partnership for Maternal, Newborn & Child Health (PMNCH) fórumának tagja, arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás és a reklámipar nyomása minden gyermeket veszélyeztet a Földön.

Mint az a beszámolóban szereplő listán látható, a világ legszegényebb országai bocsájtják ki a legkevesebb üvegházhatású gázt, a klímakatasztrófának azonban ők lesznek a legnagyobb vesztesei. Sőt már most is azok, hiszen ezek a negatív folyamatok már most visszavetik ott a fejlődést. A legnagyobb kibocsátók a listán egyébként olyan gazdag, nyugati országok, mint Luxemburg (171.), Kanada (170.), az USA (173.) és Ausztrália (174.), illetve azok az arab országok, melyek közvetlenül olajkitermelésből élnek – Szaúd-Arábia (175.), Egyesült Arab Emírségek (177.). A legutolsó, 180. hely Kataré.

A jelentés szerint a másik probléma a környezet elpusztítása után a reklám. A vizsgálatok szerint a gyerekek évente 30000 tévéreklámot látnak, ezek között olyanokat, melyek alkoholt, gyorséttermi ételeket és cukros üdítőitalokat hirdetnek. Az agresszív, semmiféle gátat nem ismerő, úgynevezett "predatory marketing" pedig a tanulmány egyik szerzője, Anthony Costello, a University College London (UCL) professzora szerint a közösségi média mind elterjedtebb használata miatt nagyobb veszélyt jelent a fiatalkorúakra, mint valaha.

Egy 2019-es tanulmányból kiderül, hogy a világon 2,3 milliárd ember túlsúlyos és több, mint 150 millió gyerek rekedt meg a növekedésben.

Egyébként akad pár ország, mely 2030-ra megpróbál visszavágni a szén-dioxid kibocsátásból és ezzel együtt a gyerekek jóléte szempontjából is elfogadható szinten teljesít – közéjük tartozik például: Albánia, Örményország, Jordánia, Tunézia, Uruguay és Vietnam.

A tanulmány javaslata szerint a gyerekek jelenét és jövőjét biztosító változáshoz a következők a szükségesek:

• Minél gyorsabban leállni a szén-dioxid kibocsátásával.
• A gyerekek és a fiatalkorúak érdekeinek középpontba helyezése, hogy fenntartható fejlődést érjünk el.
• Új hozzáállás és befektetések minden szektorban, melyek szavatolják a gyerekek egészségmegőrzését és jogait.
• Figyelembe venni a gyerekek érdekeit a politikai döntéshozatalnál.
• A potenciálisan veszélyes reklámok és kereskedelmi stratégiák sokkal szigorúbb korlátozása.

A tanulmányban résztvevő, az egyik legnívósabb orvosi lap, a Lancet főszerkesztője a következőképp nyilatkozott:

„A gyermekek és fiatalkorúak egészségével kapcsolatos új korszak eljövetelére van szükség. Ez a mi generációnk előtt álló legnagyobb kihívás.”

(Kép: Pixabay, Flickr/Giorgio Rodano)