"A mai panaszunk azzal vádolja a Google-t, hogy versenyellenes, kizáró, jogtalan módon számolt le vagy szabott gátat mindennek, ami a digitális reklámpiac feletti uralmát fenyegette" - idézi a minisztérium közleményét az Ars Technica. A keresőóriás az internetes kampányok futtatásához, megjelenítéséhez szükséges megoldásoknak szinte mindegyikét nyújtja: a Rakétához hasonló weboldalakon a segítségükkel jelennek meg a hirdetések; a reklámozók az ő eszközeikkel tervezik meg és bonyolítják le a kampányaikat; de a keresleti (vagyis reklámozói) és a kínálati (vagyis kiadói) oldalt összepárosító, apró, villámgyors aukciók is az ő technológiájukkal zajlanak. Mindennek eredményeként az Igazságügyi minisztérium szerint

az ebben a rendszerben elköltött hirdetési pénzek harminc százaléka a Google-nél köt ki.

Ezért nem csak azt kérik, hogy darabolják külön cégekre ezt az ökoszisztémát, de még százmillió dollárt is visszakövetelnek a kormány által digitális reklámra fordított pénzből. A cég természetesen vitatja az ellene felhozott vádakat. Közleményükben kiemelik, hogy "hatalmas a verseny" a hirdetési piacon: a Microsoft, az Amazon, a Meta, az Apple, a TikTok, a Disney, de még a Walmart és a Target kereskedelmi láncok nevét is megemlítik, mint konkurenseket. Ezzel szemben a kiadói piacon kilencven, az igénypárosító aukciós piacon ötven, a kampánytervezésnél negyven illetve nyolcvan százalékos részesedésről beszél a minisztérium. Az Ars Technica az amerikai digitális hirdetési piac huszonnyolc százalékát köti a vállalathoz. A Google azt is sérelmezi, hogy tizenkét, illetve tizenöt évvel ezelőtti, akkor szabályosan engedélyezett akvizíciókat szeretne semmissé tenni a kormány, vagyis szerintük "újra akarják írni a történelmet, a kiadók, a hirdetők és az internetezők kárára".

Ez a per más, mint a többi, ezt ők is jól tudják

Casey Newton, a Platformer hírlevél szerzője kiemeli: míg Európában 2017 óta háromszor is megbüntették a Google-t versenyellenes magatartás miatt, addig az Egyesült Államokban a kevés hasonló kísérlet nem járt sikerrel. Sőt, arról sem szabad elfeledkezni, hogy utoljára több mint negyven éve daraboltak fel monopóliumot az országban; akkor a Bell Systems, Amerika legnagyobb távközlési vállalata bizonyult túl nagynak. Ugyanakkor Newton szerint a lényeges különbség a korábbi próbálkozásokkal szemben, hogy most nem arról van szó, hogy a törvényhozók egyszerűen túl nagynak és veszélyesnek tartanak egy céget. Sokkal inkább azt szeretnék bizonyítani, hogy a kiadókat és a reklámozókat megkárosító, vagyis az árakat felsrófoló rendszert épített ki a Google - az amerikai jogban általában ez szükséges ahhoz, hogy egy monopólium károkozását bizonyítsák. Évekbe telhet, mire kiderül, hogy valóban ez történt-e.

(Borítókép: Spencer Platt/Getty Images)

Nagyon komoly vádakat fogalmaztak meg a Google-lel és a Facebookkal szemben A 17 amerikai állam által indított trösztellenes perben az ügyészek azzal vádolják a két céget, hogy összejátszottak az online hirdetési piacon, aminek együtt több mint az 50 százalékát uralják.