Fleming ezután kivonta a hatóanyagot, amely végzett a kórokozóval, és ebből lett a történelem legismertebb antibiotikuma, a penicillin. És hogy milyen volt a penicillin előtti korszak? Rettenetes, a baktériumok olyan kórokozók, melyek az emberi történelem legismertebb és leghalálosabb fertőzéseit okozták: pestis, kolera, lepra – csak a legismertebbek a bakteriális eredetű fertőzések közül. Ám beszélhetünk még a TBC-ről, a különböző, iszonyatosnál is iszonyatosabb nemi betegségekről (szifilisz), és a sort még a végtelenségig lehet sorolni. Az antibiotikumoknak hála ezek a betegségek jellemzően már csak a történelemkönyvekben fordulnak elő, ezért is hátborzongató belegondolni, hogy elveszthetjük ellenük a leghatásosabb fegyverünket, méghozzá nem is olyan sokára.

Pedig a WHO már kongatja egy ideje a vészharangot az egyre gyakrabban előforduló rezisztens törzsek miatt, és valójában épp ez a kérdés állt az egészségügyi diskurzusok egyik fókuszában, amíg a mostani világjárvány meg nem jelent. (A Covid19 egyébként más módon is rontja a helyzetet a rezisztens baktériumokkal kapcsolatban, de erről később.) Most a Gizmodo közölt egy hosszabb cikket a témában, melyben a kérdés több szakértőjét is megszólaltatják. A helyzet pedig röviden bár nem rózsás, de akadnak bizakodásra okot adó új technológiák.

Jelenleg egyébként világszerte 700 000 ember hal meg évente a rezisztens baktériumok miatt. A WHO becslése szerint azonban ez a szám 2050-re 10 millióra is nőhet, hacsak nem találunk addig újfajta kezelést. (Összehasonlításképp: a koronavírusban jelen sorok írásakor 2 244 713 ember halt meg összesen több mint egy év alatt) Ez a probléma pedig minden országot érinteni fog. Jelenleg pedig egyre több, antibiotikummal eddig jól kezelhető betegséget kiváltó baktériumnak tűnik fel a rezisztens változata a gonorrhoeától (ez a köznyelvben kankóként vagy tripperként is ismert) egészen a szalmonelláig.

Az antibiotikum alkonya

Miért veszítjük el az antibiotikumot? Ennek részben gazdasági okai vannak, részben pedig a kezelések (túl sok alkalmazott antibitokum, félbe hagyott terápiák) tehetőek felelőssé. A gazdási ok, hogy az újabb és újabb antibiotikumok fejlesztése elég költséges és hosszú folyamat, amelyben ráadásul a gyógyszercégek nem érdekeltek. A Gizmodónak nyilatkozó szakértő, Steffanie Strathdee, ezt két okkal magyarázta. Egyrészt a „szuperbaktériumok”, azaz az antibiotikumok hatásának ellenálló, úgynevezett multirezisztens baktériumok miatt egy-egy ilyen készítmény csak rövid ideig hatásos. Ám a gyógyszer kifejlesztése 10-15 év és rengeteg pénz. Ráadásul a WHO irányelve alapján éppen a rezisztens baktériumok kialakulásának a lassítása miatt az antibiotikum csak a legutolsó eszköz lehet egy beteg kezelésében. Magyarán nehezen, hosszú idő alatt és drágán kellene kifejleszteni egy olyan gyógyszert, amely gyorsan elavul, és addig sem fogják tömegesen használni.

Természetesen ezt lehet orvosolni törvényekkel, melyek megváltoztatják a felállást, és érdekelté teszik a gyógyszercégeket a fejlesztésben. Egy ilyen tervezet egyébként már az USA Kongresszusa előtt van. A PASTEUR Act lényege, hogy a gyógyszergyárak ne az eladott tabletták után kapjanak pénzt, hanem a társadalmi haszon alapján, amit az antibiotikumok jelentenek. A program keretében 10 év alatt 11 milliárd dollárt fordítanának erre a célra. A tervezet egyébként nagy eséllyel elfogadásra fog kerülni a Biden-adminisztráció alatt.

Új technológiák

Egy másik szakértő úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkezendő 10-20 éven belül, hacsak nincs valami vadi új, szuper hatásos technológiánk, akkor a rezisztens törzsek több ember halálát fogják okozni, mint a rákos megbetegedések. Mindez egybevág a WHO becslésével, hiszen a szervezet a számítását szintén úgy végezte, hogy nem áll a rendelkezésünkre új technológia. Ám tényleg nincs ilyesmi? Szerencsére több ígéretes módszer is szóba jön, amelyek adott esetben akár hatásosabbak is lehetnek az antibiotikumoknál. Az első ilyen a bakteriofág. A bakteriofág egy vírus, igen, épp úgy, mint a világjárványt okozó SARS-CoV-2. Ám ez utóbbival szemben a bakteriofág nem fertőz meg embert, hanem csak baktériumot. Mivel pedig a baktérium felépítése alapvetően különbözik az emberi sejtektől (az előbbi valódi sejtmag nélküli, úgynevezett prokarióta, a mi szervezetünket pedig sejtmaggal rendelkező eukarióta sejtek építik fel jellemzően), így lényegében semmi esélye, hogy ez a vírus ránk is átterjedjen. Megfelelő fágkoktéllal pedig még az is elkerülhető, hogy a számunkra hasznos baktériumok elpusztuljanak például a bélflórában – a jelenlegi antibiotikum-terápiák azért elég nagy eséllyel gyalulják le a bélrendszert. Terápiás céllal pedig használhatunk genetikailag módosított bakteriofágokat, de akár mesterségesen is előállíthatunk szintetikus vírusokat.

Egy másik szakértő, Scott H. Medina, azonban a bakteriofágok hibáira is felhívta a figyelmet. A bakteriofágok ugyanis vírusként a baktérium bizonyos részein, specifikus receptorain át csatlakoznak rá a kórokozóra. Azonban a baktériumok változhatnak akár úgy is, hogy elhagyják ezeket a részeket, így a vírus egyszerűen nem tud rájuk kapcsolódni. Ekkor jönnek azonban képbe a peptidek. A peptidek lényegében aminosavakból álló láncok – és mint ilyenek még a vírusoknál is egyszerűbb felépítésűek (és még annyi életjelenséget sem mutatnak egyébként, mint a vírusok). A peptidek viszont már nem csak egy-egy fehérjeláncra kapcsolódnak rá, mint a bakteriofágok, hanem lényegében a baktérium teljes külső burkára, így a baktérium nehezebben tud ezek elől „elmenekülni” néhány evolúciós változással. A peptidek másik előnye, hogy nagyon hatásosan fejleszthetőek bizonyos baktériumra úgy, hogy a vegyület más baktériumra ne fejtsen ki káros hatást. Magyarán egy-egy fertőzés sebészi pontossággal kezelhető ezeknek a segítségével. Kísérletben már sikerült olyan peptidet fejleszteni, amely kizárólag a tuberkulózist okozó Mycobacterium tuberculosis-t támadta, és a környéken a többi baktériumot nem károsította.

A Covid persze ezen a helyzeten is csak rontott

Sajnos a mostani világjárvány fontos figyelmet és forrásokat von el, melyeket egyébként a küszöbön ólálkodó, a rezisztens baktériumok okozta probléma megelőzésére lehetne fordítani. Mivel pedig a koronavírus sokszor hagy maga után bakteriális felülfertőződést is, ezért a világjárvány következtében ismét az antibiotikum-használat növekedése tapasztalható, ami nagyban hozzájárul a rezisztens törzsek kifejlődéséhez.

(Címlapkép/nyitókép: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

Felfedték a nehézsúlyú szuperbaktériumok antibiotikum-rezisztenciájának titkát A kutatók végre rájöttek, hogyan alakul ki az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia, a világ egyik legveszélyesebb szuperbaktériumában (a.k.a. kórházi fertőzések). Megvan az eszköz, megvan a mechanizmus.

Szuperantibiotikumot fedezett fel a mesterséges intelligencia a szuperbaktériumok ellen Ez volt az első alkalom, hogy az algoritmust hagyták teljesen egyedül kutatni és dönteni, és rögtön átütő sikerrel járt.

Új antibiotikum egy apró féregből, amely elpusztíthatja a szuperbaktériumokat Világszerte komoly probléma, hogy az antibiotikumok egyre kevésbé képesek leküzdeni a fertőző baktériumokat. Az új fegyver ellenük egy apró parazita féreg gyomrából került elő.