Helyes válaszról beszélni ebben az esetben talán nem is annyira érdemes, hiszen ahogy látni fogjuk, az, hogy a Földnek hány óceánja van, sokszor nem annyira földrajzi, mint inkább politikai vagy szemantikai kérdés, amibe nálunk még a magyar nyelv is némileg bezavar: az Atlanti- a Csendes- valamint az Indiai-óceán mellett a negyedik óceánt ugyanis Jeges-tengernek nevezzük, ami tudományos szempontból szintén nem hibás elnevezés, hiszen ezt az óceánt sok szakértő az Atlanti-óceán egyik részének tekinti.

A Jeges-tengert ennek ellenére hagyományosan az óceánok közé szokták sorolni, ahogy teszi azt a magyar Wikipédia is, amelynek ide vonatkozó szócikke azonban nem négy, hanem öt óceánt sorol fel, a sort a Déli-óceánnal egészítve ki. Ugyanígy tesz az online enciklopédia angol kiadása is, azonban valamivel óvatosabban fogalmazva, hiszen ők nem öt óceánról, hanem "az óceán öt különböző területéről" írnak. Ez egyáltalán nem a szócikk készítőjének a találmánya, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal egészen egyértelműen fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy valójában hány óceán található a Földön:

"Bár mindössze egy globális óceán létezik, a Föld 71%-át borító hatalmas víztömeg földrajzilag több régióra tagolódik"

- írják a szervezet honlapján. Bár ez elsőre hatalmas különbségnek tűnhet, a háttérben nem vérre menő tudományos vita, hanem egy egyszerű szemantikai probléma áll, nevezetesen, hogy miközben a szó szoros értelmében valóban csak egy óceánról és annak különböző részegységeiről beszélhetünk, ezek közül a részegységek közül a nagyobbakat történetesen szintén óceánnak nevezzük. Nem véletlen, hogy az érthetőség kedvéért az óceán egészére sokszor "világóceánként" is hivatkoznak, de hogy egy kicsit még bonyolítsuk a dolgot, magyarul inkább a "világtenger" megnevezés terjedt el.

Amiről ugyanakkor valóban folyik vita, hogy ezekből az óceánokból (avagy óceánrészekből) mennyi van a Földön. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az ebben a témában komoly tekintéllyel bíró National Geographic Society 2021-ben ismerte el hivatalosan is különálló óceánként a Déli-óceánt, amely az Antarktiszt körülvevő víztömeget takarja. Ez karakterisztikájában jelentősen különbözik a többi óceántól, hiszen míg a másik négy óceán az őket határoló kontinensek szerint földrajzilag is jól elkülöníthető egymástól, a déli szélességi kör 60. foka és az Antarktisz között elterülő óceánt minden oldalról más óceánok veszik körül. Ami miatt a szakértők nagy része mégis különálló óceánnak tekinti a Déli-óceánt, az a nyugatról keleti irányba mozgó úgynevezett Nyugati-szél-áramlás, ami csak erre a víztömegre jellemző - mutat rá cikkében a Live Science. A vízhozama alapján a legerősebb óceáni áramlatnak számító Nyugati-szél-áramlás több fontos funkciót tölt be, hiszen egyrészt távol tartja a meleg óceáni vizeket az Antarktisztól, biztosítva annak jégtakaróját, másrészt pedig a NASA kutatása alapján a világ egyik legnagyobb "szénnyelőjének" számít. Ezt a funkciót az úgynevezett feláramlás biztosítja, amelynek során nagy mennyiségű hideg, tápanyagban gazdag víz kerül a felszínre, amely kiválóan képes megkötni a légkörben található szén-dioxidot.

A Déli-óceán elnevezés igazán hivatalossá ugyanakkor csak abban az esetben válna, ha a létezését a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet is megerősítené, amire különböző okokból a mai napig nem került sor. A világ óceánjait, tengereit és hajózható vizeit feltérképező, 98 tagot számláló kormányközi testület már 1928-ban meghatározta ennek a víztömegnek a határait, azonban a hivatalos kiadványukban a mai napig nem szerepel a Déli-óceán. Ez persze teljesen érthető, hiszen a szervezet által kiadott Limits of Oceans and Seas-nek (S-23) jelenleg is a harmadik kiadása van érvényben, amely még 1953-ban készült el. Bár a 2002-re elkészült negyedik kiadás vázlatában már a Déli-óceán is az óceánok között szerepelt, amely összesen 16 tengerre tagolódik, azonban ezt különböző okokból a mai napig nem fogadta el az összes tagország, így hivatalosan nem is jelenhetett meg.

Hogy ennek a hátterében milyen okok állhatnak, arra az ausztrál védelmi minisztérium alá tartozó Ausztrál Hidrográfiai Intézet által idén júniusban kiadott dokumentum szolgáltat némi támpontot, amely így ír a kérdésről: "a negyedik kiadást már kidolgozták, azonban nem valószínű, hogy a közeljövőben publikálják az Ausztrália érdekeltségi területén kívül eső tengernevekkel kapcsolatos makacs viták miatt". Ezeknek a vitáknak a jellegébe Hio Hjun Szung, az Ihva Női Egyetem professzorának 2018-as prezentációja nyújt némi betekintést, amelyből kiderül, hogy Japán és Dél-Korea például évtizedek óta vitázik azon, hogy a két ország határait is érintő víztömegre Japán-tengerként avagy Keleti-tengerként hivatkozzanak a hivatalos kiadványokban. Bár ennek a vitának a végére 2020-ban pont került, a fentiek alapján úgy tűnik, hogy továbbra is maradtak nyitott kérdések az elnevezéseket illetően, így a Déli-óceánnak egyelőre várnia kell rá, hogy hivatalosan is megkapja a neki kijáró megnevezést.

(A cikk kiindulópontját a Live Science ugyanebben a témában megjelent cikke szolgáltatta, Borítókép: Getty Images).