A hélium-3-at, azaz a hélium könnyű, stabil izotópját - amelyet két proton és egy neutron alkot - 1939-ben fedezték fel, az elmúlt időkben pedig több űripari cégnél és űrügynökségnél is fókuszba került, mint az űrben, pontosabban a Holdon bányászható, ígéretes alapanyag, aminek kitermelését érdemes komolyan fontolóra venni. A hélium-3 a Földön ugyanis csak nagyon kis mennyiségben áll rendelkezésre, pedig igény és kereslet bőven lenne rá, hiszen számos felhasználási területen tudnák alkalmazni az iparban: többek között a fúziós erőművek üzemanyagaként, az orvosi képalkotásban vagy a kvantumszámítógépek fejlesztésében hűtőközegként is fontos hozzávalót jelenthet.
A hélium-3 holdi bányászatára nagy erőkkel készülő Interlune vezérigazgatójának, Rob Meyersonnak elmondása szerint a cég számára az elsődleges motivációt a kvantumszámítógépeket fejlesztő cégek jelentik, hiszen a részükről egyértelmű az igény már jelenleg, illetve az elkövetkező években is, míg a működő fúziós erőművek ideje még talán kicsit odébb van.
A hélium-3-at persze a Holdon egyáltalán nem egyszerű kibányászni
- az anyag a regolitba a napszél hatására kerül, nem egyenletesen helyezkedik el, viszonylag kis koncentrációban található, és emiatt vagy néhány méternél mélyebbre vagy nagyon nagy területen kell a Hold felszínét felszántani a kitermelés során. Ezt az Interlune nagy, robotizált munkagépekkel tervezi megvalósítani, aminek prototípusát idén mutatták be, és amellyel a tervek szerint tényleg szó szerint hélium-3 szántóföldeket alakítanak ki a Holdon - méghozzá az elképzelések szerint már négy év múlva. Az első vásárlónak a 2029-től 2035-ig tartó időszakra több ezer liter hélium-3-at biztosít majd a cég a szerződés szerint.
A hélium-3 kitermelése drága mulatság, de megéri: Meyerson szerint a He3 kilója közel 7 milliárd forint körül mozog jelenleg, de van, aki még többre becsüli az árát. Az MVM Future Talks idei műsorában a Hold és általában a világűr “felhasználásának” kérdésével foglalkoznak a szakértők, és az adásban szóba kerül a hélium-3 bányászatának témája is, amivel kapcsolatban Dr. Kristóf Péter űrközgazdász elmondta:
az anyag kilója jelenleg 20-25 millió dollárba kerül,
de a Holdon a pólusok környékén - azokban a régiókban, amiket lényegében sohasem ér napfény - nagyobb mennyiségben lehet fellelni, mivel itt a molekulák nem bomlanak fel olyan könnyen az ehhez szükséges a külső hatások hiánya miatt - nagy kérdés jelent ezért, hogy ki ér ide elsőként, ki kezdi meg a kitermelést ezeken a területeken. Az Interlune elsősorban nem a pólusok környékét célozza, mivel itt jóval nehezebb a gépek működtetése, de a jövőben a verseny éleződésével akár itt is elkezdődhet a bányászat.
A Holdon azonban nem csak a bányászati munkák kezdete, hanem sok más forrás kiaknázása, és az emberes missziók, később pedig az állandó holdi állomások létrehozása is megváltoztaja majd a tájképet - az űrügynökségek legalábbis nagyon ambiciózus tervekkel állnak elő az égitest hasznosításával kapcsolatban. A Future Talksban szóba kerülnek a japán tervek, ami szerint 2040-re már akár 1000 fős kolónia élhet és dolgozhat a Holdon, bemutatják a magyar Puli Space vízszimatolóját, ami egyszer már eljutott a Holdra, és hamarosan újabb példányai repülhetnek az űrbe, és körvonalazódnak a szintén japán víziók a Hold utakkal való burkolásáról és a 96 000 kilométer hosszú űrliftről, amivel egy hét alatt lehetne az égitestre érni, emellett a szakértők beszélnek arról is, hogy “kié a világűr”, és miért lenne fontos, hogy Európa se maradjon le az űripari fejlesztésekkel.
A Future Talks videója már elérhető a YouTube-on - a talkshow pedig, amiben Neil deGrasse Tyson is szerepel, ma este 18 órakor kezdődik.
(Fotó: Interlune, NASA, Bing/DALEE-3)
