Hiába a precíz tervezés, a Hubble űrtávcső hibásan kezdte meg szolgálatát

2020 / 04 / 26 / Perei Dóra
Hiába a precíz tervezés, a Hubble űrtávcső hibásan kezdte meg szolgálatát
1990. április 25-én elstartolt a NASA amerikai űrügynökség első Nagy obszervatóriuma, a Hubble űrteleszkóp. Noha nem ez volt a Föld körül alacsony pályán keringő szerkezet, a legnagyobb és legsokoldalúbb cím azonban minden kétséget kizárólag kijárt neki. Nem beszélve a rengeteg értékes felfedezésről, amit a tudomány köszönhet neki kezdve a Föld légköre által előidézett éles felvételektől a világegyetem-tágulás sebességének megállapításáig.

A kezdetek

Az űrteleszkóp ötlete elsőként Hermann Oberth fizikusban merült fel 1923-ban. Őt követte az Egyesült Államokban Lyman Spitzer csillagász, elméleti fizikus, aki az eszköz valamennyi előnyét összeszedte 1946-ban, pár évvel később pedig már elmélete megvalósítása mellett kampányolt. Ismét jó pár év eltelt, amikor is 1962-ben az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) jelentésben javasolta az űrteleszkóp kifejlesztését az amerikai űrprogram keretében.

Végül a briteknek köszönhetően indult útjára az első, a Nap megfigyelésére alkalmas műhold 1962-ben, az Ariel–1 fedélzetén.

1966-ban pedig a Föld körüli pályára állított amerikai OAO–2 megfigyelőállomás tizenegy távcsöve megannyi űrbéli objektumról elkészítette az első ultraibolya-felvételeket. A korábbi küldetések sikere végül rábírta az amerikai űrkutatókat egy nagyobb méretű, tükrös működési elvű űrteleszkóp kifejlesztésére. A tervezés természetesen nem ment gördülékenyen,


Edwin Hubble, amint éppen a Hubble távcsövet vizsgálja.

az 1970-es évek során ugyanis a kongresszus megtagadta a kivitelezéshez kért pénzösszeget, és csupán töredékét biztosította.

Így az eredetileg háromméteres távcsőtükröt 2,4 méteresre redukálták, a kisebb méretű prototípus megépítésének koncepcióját pedig szintén pénzhiány miatt elvetették. Végül anyagi megfontolásból a NASA együttműködésre lépett az Európai Űrügynökséggel (ESA). Az ESA nemcsak pénzügyi támogatást, de az elsőgenerációs eszközök egy részét, valamint működéshez szükséges napkollektorokat biztosított cserébe a garanciáért, hogy az eszköz elkészülte után a megfigyelőidő tizenöt százaléka az európai csillagászokat illeti majd.

Súlyos hibát vétetettek

A fejlesztést a NASA Marshall Űrrepülési - és Goddard Űrrepülési Központja, a Perkin-Elmer vállalat, valamint a Lockheed repülőgépgyártó cég végezte. Az eszköz 1983-ban kapta nevét Edwin Hubble csillagászról, aki megerősítette Georges Lemaître korábbi elméletét az univerzum tágulásáról. Az 1980-as évekre minden készen állt a Hubble teleszkóp űrbe juttatására, az 1986-os Challenger-katasztrófa azonban átírta a forgatókönyvet. Végül az űrsiklórepülések 1988-as újraindulása után, 1990. április huszonnegyedikén, az STS-31 misszió keretében sikerült pályára állítani.

Mindössze pár hét elteltével azonban jelentkeztek az első hibák: a Hubble által készített képeken jól látszott, hogy valami nem stimmel az optikával.

A képek ugyan élesebbek voltak a földi távcsővel készült felvételekhez képest, tisztaságuk mégis jóval elmaradt a remélttől. Csakhamar aztán kiderült, hogy a főtükröt nem az előírt alakúra polírozták, és hiába formálták minden addiginál precízebben, tíz nanométeres hibahatárral, a széleinél mégis mintegy kétezer-kétszáz nanométeres eltérés volt. A teleszkóp ettől függetlenül bizonyos mértékig használható volt, a fotók szélei viszont fókuszálatlanra sikerültek. Jelen helyzetben ráadásul elsődleges feladatát, a távoli objektumok részletes megfigyelését sem tudta teljesíteni.

A hatalmas alkatrész cseréje pedig egyenesen lehetetlennek tűnt.

A megoldást végül az 1993-as, első karbantartó misszió jelentette: két kisebb tükör segítségével korrigálták a hibás felületre eső fényt a megfelelő élesség garantálására. Ami az anyagiakat illeti, az eredeti négyszáz millió dolláros becsléshez képest mire a Hubble pályára állt, a költségek már a 4,7 milliárd dollárt is meghaladták, 2010-ig a projekt pedig további tíz milliárd dollárt felemésztett. Az évtizedek során aztán egyre modernebb és kifinomultabb eszközökkel bővítették a továbbra is szolgálatot teljesítő távcsövet, amelynek használatát ma is bárki kérvényezheti a NASA-nál, noha a rendkívül nagy felbontású képek tudományos elemzéséhez csak amerikai intézmények kaphatnak anyagi támogatást.

Ehhez képest a versengés így is elképesztő, és csupán a kérvényezők nagyjából egyötöde kap lehetőséget a Hubble használatára.

(Fotó: Pixabay, NASA)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Másfél évszázad után megszűnik az egyik legrégebbi tudományos folyóirat
Másfél évszázad után megszűnik az egyik legrégebbi tudományos folyóirat
Charles Darwin felfedezéseiről újdonságként számolhatott be a Popular Science a tizenkilencedik század végén.
Mi történik a világban és az Univerzumban egyetlen másodperc leforgása alatt?
Mi történik a világban és az Univerzumban egyetlen másodperc leforgása alatt?
Egy másodperc egy szemvillanás – mégis ezen idő alatt is elképesztő mértékben történnek dolgok – velünk emberekkel, és odafent a Kozmoszban.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.