Az Egészségügyi Világszervezet statisztikái szerint a világon mintegy 2,2 milliárd ember küzd kisebb vagy nagyobb mértékű látásromlással; bár szerencsére ez ma már nem minden esetben jelent egyértelmű hátrányt a munkaerőpiacon, a súlyosabb esetekben még mindig világosan kirajzolódik az a trend, hogy a látássérültek lehetőségei jócskán leszűkülnek az állapotuk miatt: az Euroblind adatai szerint az Európában élő, mintegy 30 millió vak és gyengénlátó közül a munkaképes korúak között mintegy 75%-os a munkanélküliek aránya, vagyis az ilyen fogyatékossággal élők a társadalmi átlagnál jóval nehezebben találnak maguknak munkát.

Pozitív tendenciaként említhető, hogy a látássérültek digitális világban való eligazodását ma már számos innovatív megoldás segíti, amelyek jobb hozzáférhetőséget biztosítanak a weboldalakhoz és alkalmazásokhoz. Ezek közül a legszélesebb körben elterjedt megoldás az úgynevezett képernyő-felolvasók alkalmazása, amelyeket felmérések szerint a látássérültek több mint 90%-a használ a digitális térben történő tájékozódáshoz. Az ilyen programok, mint például a Windowson futó JAWS (Job Access with Speech) és NVDA (Nonvisual Desktop Access) vagy a MacOS rendszereken elérhető VoiceOver nem csak arra képesek, hogy hangosan felolvassák a képernyőn megjelenő szövegeket, de egy speciális interfész segítségével a kifejezetten a vak emberek számára megalkotott Braille-írásjelekre is képesek lefordítani a weboldalak tartalmát.

Bár a képernyő-felolvasók kétségkívül jelentősen javítják weboldalak hozzáférhetőségét a látássérültek számára, ez a gyakorlatban csak akkor valósul meg, ha a fejlesztők megfelelően integrálják ezeket a programokat, ami sok esetben nem történik meg. Nem véletlen, hogy a WebAIM által tavaly végzett felmérésben a megkérdezettek jelentős többsége nyilatkozott úgy, hogy a hozzáférhetőség szempontjából a technológiai újításoknál sokkal fontosabb szerepe van annak, hogy a weboldalak fejlesztői jobban figyelembe vegyék a látássérültek igényeit az oldalak kialakításánál.

Új módon használja fel az MI eszközeit a profi fordításokhoz a memoQ Leültünk beszélgetni Kis Balázzsal, a memoQ társalapítójával, társügyvezetőjével, akinek a cége szinte minden tudhatót tud MI és fordítástechnológia ügyében. Megtudtuk, hogyan hallucinálnak a nagy nyelvi modellek, miért fogyhat ki a számukra szükséges adatmennyiség, és azt is, hogy a közeljövőben az ember továbbra is fókuszban marad a fordítástechnológia folyamatában.

A 2004-ben alapított memoQ-ra mindig is jellemző volt, hogy rendkívül dinamikusan fejlesztik a fordítástámogató szoftverük funkcionalitását, többek között ennek is köszönhető, hogy a magyar vállalat nem csak talpon tudott maradni a piacon, de az innovációban is élen járnak. Ahogy korábban írtunk róla, a szoftver számos kényelmi funkciót biztosít a fordítók számára: ilyen például a fordítómemória, amely korábbi munkáink forrás- és célszegmenseit tartalmazza, így már elkészült fordításainkat később is felhasználhatjuk; valamint a terminológia-adatbázis, amely megmutatja, hogy egy-egy kifejezésre milyen fordítást kell az adott szövegben vagy projektben használni. A memoQ emellett rendelkezik prediktív szövegbeviteli funkcióval és a szövegkörnyezetet is figyelembe veszi az egyes szavakra tett ajánlásoknál.

A memoQ számára évek óta prioritás a szoftver digitális hozzáférhetőségének a fejlesztése, amelyet nyelvészek bevonásával és az érintett felhasználók visszajelzései alapján igyekeznek könnyebben használhatóvá tenni a vakok és gyengénlátók számára. “Célunk, hogy a látássérültek is hozzáférjenek ugyanazokhoz a szolgáltatásokhoz, mint a többi felhasználó, ezáltal egyenlő lehetőségeket biztosítva minden fordító számára” - írják. Ebben a törekvésükben komoly mérföldkövet jelentett a szoftver tavaly májusban kiadott, 10.1-es verziója, amelyben egy új funkciót, az úgynevezett Accessibility Mode-ot is bevezettek a látássérült felhasználók számára. A szoftver webes felületén elérhető funkció lehetővé teszi a képernyő-felolvasó szoftverek számára, hogy hozzáférjenek a szövegbeviteli mezőkhöz és a címkékhez, lehetővé téve, hogy a látássérült felhasználók külső segítség nélkül, önállóan tudják használni a memoQ szolgáltatását. A funkciót a legnépszerűbb képernyő-felolvasó programmal, a JAWS-szal tesztelték, de emellett működik az NVDA-val, a Windows Narratorral és a VoiceOver-rel is.

A memoQ szerint a funkció bevezetése óta rengeteg pozitív visszajelzést kaptak a felhasználóktól, többek között olyan szakmabeliektől is, akiknek a napi feladataiban gyökeres változást hozott a képernyő-felolvasók támogatásának megjelenése. Iman Refaat, az alexandriai Pharos Egyetem oktatója az újítással kapcsolatban elmondta, hogy korábban hiába keresett olyan fordítástámogató szoftvert, ami támogatja a képernyő-felolvasókat, az új funkció így nagy segítséget jelentett a látássérültekből álló csapata számára, akik immár hatékonyan és problémáktól mentesen tudják használni a memoQ webes szolgáltatását.

A vállalat nemcsak a szoftver tekintetében igyekezett erősíteni a hozzáférhetőséget, de komoly változtatásokat eszközöltek a szoftver dokumentációjában és súgó oldalán is, hogy azok átláthatóbbak és könnyebben kezelhetőek legyenek a vakok és gyengénlátók számára. Felmérések szerint a weboldalakon való tájékozódásban a látássérültek számára komoly akadályokat jelentenek az olyan problémák, mint például a nehezen értelmezhető linkek vagy a képek hiányos leírása; ezeknek a szempontoknak a szem előtt tartásával a memoQ a szoftver dokumentációjában minden képhez olyan alt-text leírásokat adott meg, amelyek segítségével a képernyő-felolvasók pontos leírást tudnak adni a dokumentumban megjelenő képekről, emellett a linkeket is úgy alakították át, hogy azok egyértelműbbek legyenek a látássérültek számára.

A memoQ az Accessibility Mode bevezetésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az csupán egy hosszútávú folyamat első lépcsőfoka. A vállalat célja, hogy folyamatos fejlesztésekkel és a felhasználói visszajelzések figyelembe vételével a jövőben tovább növeljék a szoftver hozzáférhetőségét, így jelenleg is dolgoznak olyan funkciókon, amely a látássérültek mellett más fogyatékossággal élő emberek számára is megkönnyíti a szolgáltatás használatát.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a memoQ, a világ egyik vezető fordítástámogató szoftverének készítője.

(Fotó: memoQ, Getty Images)