A hollandiai Delfti Műszaki Egyetem (T.U. Deft) hallgatóinak egy elszánt csoportja Forze Hydrogen Racing néven már évek óta fejleszt üzemanyagcellás versenyautókat, az emissziómentes, hidrogénalapú mobilitás népszerűsítésének céljával. A Hyundai pedig a ma még egy kezünkön megszámlálható számú sorozatgyártású hidrogénautót kínáló márka egyike. A két társaság most egymásra talált: a Hyundai és a Forze Hydrogen Racing partnerségi megállapodást kötött a hidrogéncellás autózással szerzett tapasztalataik megosztására és a hidrogénalapú motorsport intézményének fejlesztésére.

A holland egyetemisták Forze IX nevű versenyautó-prototípusa mostantól a Hyundai mérnökeinek segítségével épülhet tovább. A tervek szerint 2022-ben készül majd el végleges formájában a kocsi, amellyel a fejlesztők 300 km/h-s végsebességet és három másodperc alatti 0-100 km/h-s gyorsulást kívánnak elérni. Ha ez összejön, illetve ha addig nem előzi meg őket egy másik mérnökcsapat (a szó minden értelmében), akkor a Forze IX lesz a világ leggyorsabb üzemanyagcellás versenyautója.

A másfél tonnás, zárt karosszériás, stílusában a Le Mans-i futam autóira emlékeztető kocsi másfél tonnás tömegét két hidrogéncella mozgatja, 240 kilowattos összteljesítménnyel. Az összkerékhajtású autó villanymotorjai azonban átmenetileg 600 kilowattos, 816 lóerős teljesítményt is leadhatnak, mert az üzemanagcellák és a motor között van egy nagy teljesítményű pufferakkumulátor.

Ez is érdekelhet:

Az osztrák posta és az OMV kétezer hidrogénüzemű teherautót ereszt Ausztria útjaira Az olajvállalat új elektrolizáló üzemében készül majd a hidrogén, amivel a postásautók csendben, emissziómentesen viszik a csomagokat.

A világ első hidrogénautója és üzemanyagcellás traktorja már a Holdra szállás előtt elkészült Bár az üzemanyagcellás autózás ezekben az években kezdett igazán beindulni, a technológia már több mint fél évszázados.

Hamburgban hamarosan szél és a Nap termel majd 100MW-ot egy volt széntüzelésű erőműben A szóban forgó klímaegyensúly-borogató létesítmény a moorburgi széntüzelésű erőmű, a cél pedig az, hogy az átalakítás után, befejezve a légkör széndioxiddal történő dúsítását, szél- és napenergiából hidrogént állítson elő helyi felhasználásra.