Egy lépéssel közelebb kerültünk annak megfejtéséhez, hogyan alakult ki az élet az élettelen anyagból

2021 / 09 / 29 / Bobák Áron
Egy lépéssel közelebb kerültünk annak megfejtéséhez, hogyan alakult ki az élet az élettelen anyagból
Bár a világegyetem keletkezéséről már elég sok mindent tudunk, a tudósok a legfontosabb kérdésre mindeddig nem találtak megnyugtató választ: hogyan keletkezett a maga az élet? Japán kutatók most azt állítják, hogy megtalálták a kémiát a biológiával összekötő hiányzó láncszemet.

Arra, hogy hogyan alakulhatott ki az élettelen anyagból az élet, természetesen eddig is számos hipotézis létezett. Az egyik ilyen a kémiai evolúció, amelynek első lépéseként a molekulákból makromolekulák alakultak ki, mint például a fehérjék és a nukleinsavak. Ezt, vagyis hogy szervetlen anyagokból egyszerű kémiai folyamatok segítségével szerves vegyületek hozhatók létre, a gyakorlatban Stanley Lloyd Miller bizonyította be 1953-ban, arra azonban azóta sem találtak választ, hogy a makromolekulák ezután hogyan kezdtek el szaporodni és rendeződtek élő anyaggá.

Macuo Munejuki, a Hiroshimai Egyetem élettudományi tagozatának adjunktusa és csapata erre keresték a választ, az eredményeikről pedig pénteken számoltak be a Nature Communications című tudományos folyóiratban.

Az önszaporító elősejt létrehozásához a kutatók először aminosav-származékok kombinációjából létrehoztak egy új molekulát, amit előkészítettek arra, hogy primitív sejtekké szerveződjön. A keveréket szobahőmérsékleten és normál légköri nyomáson vízhez adták, ahol a molekulák peptidekké sűrűsödtek, és elkezdtek a vízen lebegő cseppeket alkotni. Amikor a keverékhez további aminosavakat adtak - ahogy ez a természetben is előfordul - a cseppek nem csak nagyobbak lettek, de elkezdtek osztódni is - ez a fajta önreprodukció a biológiai sejtek egyik legfontosabb tulajdonsága. Ennél is érdekesebb, hogy bizonyos cseppek olyan nukleinsavakat is koncentráltak, amelyek genetikai információt is hordozhatnak. Ezek a cseppek nagyobb valószínűséggel maradtak életben, ami bizonyítja a természetes szelekciót.

A kísérlet vezetője így foglalta össze az eredményeiket: "a peptidcseppek létrehozásával, amelyek aminosav-származékokkal táplálkozva szaporodnak, kísérletileg is sikerült megmagyarázni azt a régóta fennálló rejtélyt, hogy a prebiotikus (azaz az élet kialakulásához szükséges - a szerk.) ősök hogyan tudtak szaporodni és túlélni a prebiotikus vegyületek szelektív koncentrálásával. Az eredményeink arra utalnak, hogy a cseppek fejlődőképes molekuláris aggregátumokká váltak, amelyek közül az egyik a mi közös ősünk lett."

Ahogy a hírről beszámoló New Atlas megjegyzi, ez még nem bizonyítja, hogy az élet minden kétséget kizáróan így alakult ki a Földön, de nagy lökést adhat a kémiai evolúció további tanulmányozásához. Emellett természetesen folynak kutatások a többi teória alátámasztására is, az egyik ilyen abból indul ki, hogy az első önszaporító molekulák az RNS-ek voltak, és ezekből alakultak ki olyan összetettebb szerkezetek, mint a DNS vagy a fehérjék.

(Borítókép: Eskay Lim/EyeEm/Getty Images)

További cikkek a témában:

Kutatók hamarosan megkísérlik feltámasztani a mamutokat A gyapjas mamutok nagyjából tízezer évvel ezelőtt tűntek el Európából, az utolsó rokonaik pedig körülbelül négyezer évvel ezelőtt haltak ki, egy új vállalkozásnak köszönhetően viszont elképzelhető, hogy ezek a hatalmas emlősök hamarosan ismét birtokba veszik a szibériai tundrát.

Egy magyar kutató felfedezése teljesen megváltoztathatja, amit az élet kifejlődéséről eddig tudtunk Magyar evolúcióbiológus vezetésével zajlott az kutatás, mely lezárhatja a hosszú ideje tartó vitát az élőlények származásával kapcsolatban. Úgy tűnik, mindnyájan Asgardból jöttünk.

Egy friss tanulmány szerint lehet, hogy már meg is találtuk a marsi életet A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Kutatóközpont és a George Mason Egyetem kutatói a korábbi marsjárók fotóit elemzve jutottak arra a következtetésre, hogy a bolygón gombaszerű élőlények nőhetnek.


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.