A mamutok feltámasztásának ötlete George Church, a Harvard Medical School biológusának a fejéből pattant ki, aki először 2013-ban vetette fel ennek a lehetőségét. Az ősi faj feltámasztásának lehetősége a befektetők fantáziáját is megmozgatta, így Church mögé olyan nevek sorakoztak fel az évek alatt, mint a klímabarát beruházásokkal foglalkozó Clime Capital, a Mark Zuckerberg elleni perükről elhíresült Winklevoss-fivérek, vagy Peter Thiel, a Paypal társalapítója. Az ötlet legnagyobb támogatója Ben Lamm, a mesterséges intelligencia kutatásokkal foglalkozó Hypergiant vezére, akinek a segítségével Church és társai nemrég új céget alapítottak Colossal néven, kifejezetten azzal a céllal, hogy visszahozzák a rég kihalt fajt. A projektre eddig mintegy 15 millió dollárt sikerült összegyűjteniük, vagyis a kutatóknak csaknem négy és fél milliárd forint áll rendelkezésükre, hogy megpróbáljanak létrehozni egy mamutot, pontosabban fogalmazva egy “mamutszerű elefántot”.

Church elképzelése az volt, hogy mivel a mai ázsiai elefántok és a gyapjas mamutok visszavezethetők egy nagyjából hatezer évvel ezelőtt élt közös ősre, így az elefántok génjeinek módosításával létrehozható egy olyan állat, ami a megszólalásig hasonlít a gyapjas mamutra. Ennek érdekében a kutatást vezető Eriona Hyssoli munkatársaival hatvan olyan gént különített el, amelyek döntően meghatározzák a gyapjas mamutok jellegzetes tulajdonságait, például a szőrzetet, a zsírraktárakat vagy a magas kupolájú koponyát. Az így módosított DNS-t aztán egy elefántból kinyert petesejtbe ültetik be, de ha ez a módszer nem működne, akkor elképzelhető, hogy megpróbálnak laboratóriumi körülmények között létrehozni egy embriót. Ezt az embriót aztán egy szintén mesterségesen, őssejtekből létrehozott elefántméhben fogják nevelni, ami sok szempontból praktikusabb, mintha egy valódi elefánt mesterséges megtermékenyítésével próbálkoznának.

A projekt célja nem pusztán az, hogy reprodukáljanak egy mamutot. Church elképzelése szerint ha a módszerük működik, akkor tucatjával hoznak majd létre állatokat, amiket aztán visszatelepítenek egykori élőhelyükre, az észak-amerikai és szibériai tundrára. A szakmai kihívás mellett Church szerint ennek komoly pozitív hozadékai is lehetnének, hiszen több szakértő szerint a mamutok döntő hatással voltak a tundra ökoszisztémájára. A ma főként mohával borított területeken évezredekkel ezelőtt még füves pusztaságokat találtunk, ennek az újbóli megjelenése pedig Church szerint lelassíthatná a tundra talajának minden eddiginél gyorsabb olvadását és erózióját, és adott esetben a szén-dioxidot is képes lenne megkötni. A szakértők szerint a mamutok fontos szerepet játszottak a fű növekedésében, hiszen letaposták a mohát, fákat döntöttek ki, az ürülékük pedig táplálta a talajt.

A hírről beszámoló The New York Times szerint a tudományos világ jelentős része érdeklődve figyeli, hogy mi sül ki Church-ék tervéből, ugyanakkor a kísérlettel kapcsolatban sokan szkeptikusak. Mások szerint a terv súlyos etikai kérdéseket is felvet, például hogy szabadon lehet-e engedni az így létrehozott mamutokat, súlyosan beleavatkozva az ökoszisztéma működésébe, vagy hogy etikus-e egyáltalán egy olyan fajt létrehozni, ami technikailag sosem létezett.

(Borítókép: Getty Images)

További cikkek a témában:

Harminc éve halott állat génjeiből klónozták ezt a kis görényt Elizabeth Ann az első tesztpéldány, melyet egy veszélyeztetett faj egyedének klónozásával hoztak létre az Egyesült Államokban. A klónozásért felelős csapat egy nap a gyapjas mamutot is szeretné visszahozni az élők sorába.

Egy igazán szomorú történet az utolsó mamutokról a földön A Jurassic-franchise születése óta, de lehet, hogy Dolly bárány születése óta szűnni nem akaró reményt táplál miden igazi gyerek - legyen felnőtt, vagy kisiskolás - hogy kedvenc kihalt állatai egyszer új életre kelhetnek. Vagy ha ez egyelőre nem is lehetséges, legalább tudjunk meg minél többet arról, hogyan éltek egykor.

Brazília után Floridában is megjelentek a génmódosított szúnyogok Az ötletgazda Oxitec vállalat így szabályozná egyes, a szúnyogok által terjesztett betegségek terjedését, ám lépése vitát váltott ki a lakosság és a szakértők körében.