Hogyan tehetik az űrprogramok jobbá a földi életet?

2023 / 02 / 04 / Bobák Zsófia
Hogyan tehetik az űrprogramok jobbá a földi életet?
Az űripari fejlesztések utat találnak a hétköznapokba is - magyar startupok mutatták be, milyen ötletek segíthetik nem csak az asztronauták, hanem bárki más életét is itt, a Földön.

Az Európai Űrügynökség a BIC (Business Incubation Centres, üzleti inkubációs központok) programjának keretében a kontinens legkiterjedtebb inkubációs hálózatát hozta létre, ami az űrtechnológiákkal kapcsolatos fejlesztéseket végző vagy ötletekkel előálló startupok támogatását szolgálja, hogy az elképzelésekből végül valódi termék/szolgáltatás jöhessen létre. Hasonló programmal a NASA is rendelkezik, mivel a leginnovatívabb megoldások gyakran nem a nagy cégektől, hanem a kisebb vállalkozásoktól erednek, de ezekből az ötletekből akkor születhet kézzelfogható és az űrprogramokat ténylegesen segítő eredmény, ha a kreatív feltalálók iránymutatást kapnak a fejlesztések tekintetében.

A BIC hálózatot minden egyes országban külön ügynökségek képviselik, amelyek pályázatokon toborozzák a jelentkezőket. Magyarországon a BIC Hungary szervezéséért 2021 óta a Design Terminal innovációs ügynökség felel és a program keretében szakmai tanácsadással nyújtanak támogatást a startupoknak és feltalálóknak, de emellett a beválogatott vállalkozók akár 50 000 eurós kezdőtőkét is kaphatnak az ötleteik formába öntéséhez. A korábbi jelentkezők közül 16 startup már megtette az első lépéseket az űr felé és elkezdte kiépíteni a maga szolgáltatását/termékét, de további jelentkezők is felvételt nyerhetnek a BIC programba: a következő jelentkezési határidő 2023. március 20-án délután hat óráig tart.

Az űripari fejlesztések azonban gyakran kikerülnek a nagyvilágba is és az asztronauták számára hasznos, exkluzív termékekből mindenki számára elérhető, sőt, a mindennapi élethez szorosan hozzátartozó eszközök válhatnak vagy akár olyan területeken is felbukkanhatnak, ahol nem is számítanánk rá. Spanyolországban például 2008 óta egy, a híres spanyol jamón sonkát előállító cég speciális mérőrendszert használ arra, hogy a húsok megfelelő minőségét ellenőrizze:

a berendezések pedig eredetileg egyáltalán nem szárított sonkák, hanem emberi testek folyadékegyensúlyának monitorozására készültek.

Az NTE vállalat az űrutazás közben az asztronauták testében lévő folyadékok áramlásának megfigyelésére hozta létre a spektroszkópiás rendszerét (Spectroscopy of Electrical Impedance), de később az Európai Űrügynökség Technology Transfer Broker programjával összeköttetésbe került az élelmiszeripari céggel és sikerült ezen a teljesen új alkalmazási területen is szolgálatba állítani a találmányt.

A Technology Broker már Magyarországon is elindult: a Design Terminal január 31-én jelentette be a projekt indítását a BIC Hungary Demo Day-en, ahol a programban résztvevő öt cég az általuk fejlesztett űrtechnológiákat más iparágakban tevékenykedő vállalatok képviselői előtt mutatták be, hogy a potenciális együttműködésre való lehetőségeket feltérképezzék.

"Ha egy vállalat olyan kihívásokkal küzd, amelyekre az űripar megoldást tud nyújtani, az ESA Technology Broker feladata lesz, hogy összekösse azt a megfelelő, űripari kompetenciákkal bíró startuppal."

- mondta el a Design Terminal a kezdeményezéssel kapcsolatban. A legfontosabb felhasználási területeket, amelyekre fókuszálnak, a mezőgazdaság, az autóipar és a feldolgozóipar jelenti, mivel ezen iparágakban bizonyos űrtechnológiai megoldások jelentős segítséget tudnak nyújtani - fejtette ki Jónás László, az innovációs ügynökség szakmai vezetője, ügyvezetője. A precíziós mezőgazdaság például nagymértékben támaszkodik a műholdas felvételek általi adatgyűjtésre.

A Demo Day-en megjelenő cégek közül a pitch verseny első helyét a 27G-Technology Ltd. szerezte meg, akik egyedi sugárzásmérő eszközöket fejlesztenek. A cég alkotta meg a világ legkisebb aktív, elektronikus sugárzásmérő doziméterét, a 12,7×12,7×2,5 mm-es RadNanót, ami különösen hasznos hozzávaló lehet a kisméretű mikroműholdakat üzemeltető cégek számára, mivel a bármilyen kis helyen elférő eszközzel pontos információkat kaphatnak a műholdat érő, esetleg károkat okozó ionizáló sugárzás mértékéről. Az űrbeli felhasználás mellett a doziméter jó szolgálatot tehet a Földön is, többek között nukleáris kutatások során vagy bizonyos egészségügyi alkalmazásoknál.

A miniatűr sugárzásmérőhöz hasonlóan az űrhöz kapcsolódó, de sokféle területen hasznosítható termékek fejlesztése tehát fontos feladat lehet a földi infrastruktúrák és iparágak szempontjából is, a Technology Broker program pedig anyagi támogatást is nyújt ehhez: az ESA Spark Fundingnak köszönhetően, amely az iparágak közötti technológiai transzfer felgyorsítását tűzte ki célul, a Technology Broker programon belül együttműködésbe kezdő vállalatok és vállalkozások 60 000 euró (részesedés nélküli) támogatást kaphatnak, hogy az űripari megoldásokat sikeresen emeljék át a hagyományos iparágakba.

Frissítés: a cikk előző verziójában a Demo Day-en a befektetők előtt bemutatkozó cégek számát rosszul adtuk meg.

(Fotó: Design Terminal, PxHere)

A hétköznapi használati tárgyaink nagyobb része készült eredetileg űrutazáshoz, mint gondolnánk Vízszűrő berendezés. Morzsaporszívó. Átlátszó fogszabályzó. Elsőre egyikről sem a világűr jut az eszünkbe, pedig mindegyik kötődik hozzá, az űrverseny korai, hektikus évei nélkül nem születtek volna meg, hogy aztán meghódítsák a világot. Az űrügynökségek nem csak fejlesztették, hanem támogatták is az innovációkat, a hagyomány pedig tovább él ma is.


Hello Szülő! Ha a gyereked nem tud valamit, akkor téged fog kérdezni. De ha te szülőként nem tudsz valamit, akkor kihez fordulsz?
A digitális kor szülői kihívásairól is találhattok szakértői tippeket, tanácsokat, interjúkat, podcastokat a Telekom családokat segítő platformján, a https://helloszulo.hu/ oldalon.
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Repül már a vén diák. Hová? Hová?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogy áll a magyar lakosság generációkra bontva a kiberbiztonsághoz? – Erről szól az ESET rendkívül átfogó felmérése, amelyből olyan meglepő eredmények is kiderülnek, hogy kik a romantikus csalások legfőbb célpontjai, miközben az adott csoport nem is nagyon ismeri ezt a fenyegetést.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.