A blokklánc működését bemutató cikkben tisztáztuk, hogy a világban szétszórt számítógépek által fenntartott, úgynevezett elosztott hálózat, és az azon alapuló adatbázis adja a rendszer lényegét, az ebben mozgatott információk egyike lehet például egy kriptopénz.

A kriptopénz egy digitális információ, egyesek és nullák egymásutánja, hasonlóan a számlapénzekhez, például egy bankban elhelyezett forinthoz, vagy euróhoz. Van azonban egy fontos különbség a klasszikus számlapénzek, és a kriptopénzek között, ez pedig az, hogy egy kriptopénz csak egy blokklánc rendszerben létezhet. A kripto, azaz titkosítás, és a pénz szavak összetételéből született az elnevezés, ahogy korábban láthattuk, a blokklánc működésében nagy jelentősége van az úgynevezett HASH algoritmusnak, nem véletlen a névadás.

Egy kriptopénz nem más, mint feljegyzés a blokklánc elosztott adatbázisában, az sem véletlen, hogy elosztott főkönyvi technológiaként is szokás utalni ezekre a rendszerekre.

Ha egy kriptopénzzel fizetünk, akkor a blokkláncon születik egy új bejegyzés, ami rögzíti az utalás tényét, dátumát, egyebeket, módosítja az utaló, és a fogadó fél által birtokolt kriptopénzek mennyiségét, ez a könyvelés legfontosabb eleme.

Nem szabad tehát misztifikálnunk a kriptopénzeket, hiszen ugyanúgy digitális eszközökről van szó, mint a nap mint nap használt számlapénzek esetében, csupán a háttérben működő technológia, a nyomonkövetés, könyvelés pontos módja újszerű.

De mi adja az értékét egy kriptopénznek?

Ez az a kérdés, amire rengeteg válasza van azoknak, akik hisznek a terület jövőjében, és legalább ennyi cáfolata azoknak, akik szerint a kriptopénzek el fognak tűnni a Föld színéről. Messzire vezető, szinte filozófiai kérdés, hogy miért van értéke bárminek is, az viszont biztos, hogy a pénz történelméből kaphatunk néhány támpontot.

A cserekereskedelem idején hamar felmerült az a probléma, hogy nem mindig találkozott a kereslet és a kínálat, ezért az emberek kijelöltek bizonyos árukat, amiket mindenki elfogadott, úgynevezett általános egyenértékessé vált például a só. Tanulságos a nemesfémek megjelenése is a kereskedelemben, az arany, és ezüströgöknek évezredekkel ezelőtt nem volt praktikus haszna, mégis érdekesnek, ezáltal értékesnek látták az emberek, a pénz egyik előhírnökévé váltak, később ezekből lettek az első pénzek, az arany és ezüst érmék.

Kissé leegyszerűsítve a pénz lényegét azt mondhatjuk, hogy pénz az, amit egy közösség kijelöl annak egy egyezség keretében, a globalizált világban az egész emberiség jelenti a közösséget, úgy tűnik egyre többen választják mostanában erre a célra a különböző kriptopénzeket. Természetesen egy pénznek szigorú feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy a hétköznapokban is használható legyen, fontos, hogy ne legyen könnyen hozzáférhető, másolható, elengedhetetlen a könnyű transzferálhatóság, azaz mozgathatóság is az emberek között.

Ezeknek a feltételeknek a kriptopénzek megfelelnek, láthattuk, hogy a blokklánc igazán magas fokú biztonságot jelent mindenkinek. Sokan vannak azonban, akik azt mondják, hogy a bitcoin, és a többi kriptopénz mögött nem áll semmi, a kialakuló közös egyezség önmagában nem elegendő, egy pénznek fontos, hogy legyen háttere, például egy ország gazdasága.

Ebben a kérdésben mi nem foglalunk állást, viszont annak kapcsán, hogy mennyire nem szükséges, hogy fizikai érintkezésben álljunk a pénzünkkel, bemutatunk egy rövid történetet a yapokról, a polinéz szigetvilág egyik törzséről. A lakóhelyükön a mész számít ritkaságnak, így akár több tonna súlyú mészkő korongokat használtak pénz gyanánt, egyszerűen felírták, hogy melyik része pontosan kinek a tulajdonában áll, ha vett valamit az illető, akkor átírták a “tulajdoni lapot”.

Történt egyszer, hogy miközben egyik szigetről a másikra szállítottak egy korongot, az azt cipelő csónakok elsüllyedtek, felmerült a kérdés, hogy mitévők legyenek a korong, vagyis a pénz kapcsán. A vének tanácsa összeült, majd hamar rájöttek, hogy teljesen mindegy, hogy hol is van az a kő, a létezését mindenki elfogadja, így elég továbbra is papíron vezetniük a tulajdonosokat.

Ki fogad el kriptopénzeket?

Az első kriptopénz, a bitcoin 2009-ben jelent meg, eleinte csupán a korai érdeklődők küldözgették egymásnak, anélkül, hogy tudták volna, komolyra fordulhat a dolog. Majd 2010 májusában egy Laszlo Hanyecz nevű programozó 10 000 bitcoint ajánlott egy fórumon annak, aki megoldja, hogy elküldjenek két pizzát neki és a gyerekeinek, akadt is egy jelentkező, az üzlet létrejött.

Az akkori árfolyamon ez nagyjából negyven dollárnak felelt meg, cikkünk születésekor tízezer bitcoin pontosan 63 080 000 dollárt, vagyis több mint huszonegy milliárd forintot ér.

Azóta május 22-e a Bitcoin Pizza napja, amit itthon is megünnepel a hazai kriptopénz közösség. A 2010 utáni évek során szépen lassan egyre többen döntöttek úgy, hogy bitcoint is elfogadnak a termékeikért, szolgáltatásaikért, itthon jelenleg közel 150 klasszikus, és online üzletben fizethetünk a kriptopénzzel.

Hasonlóan terjednek a bitcoin után megjelent kriptopénzek is, ahogy nőtt az árfolyamuk az évek során úgy látták egyre többen jó ötletnek, hogy nyissanak az innováció felé. Persze a nagymértékű árfolyamingadozás komoly probléma, vannak azonban olyan fizetési közvetítők, akik lenyelik az árfolyammozgást, rögzített árfolyamon váltanak számunkra a kriptopénz vásárlások után.

Mára már globális nagyvállalatok egész sora döntött úgy, hogy elfogad valamilyen kriptopénzt,

tipikusan a vezetői coinok közül választanak néhányat. Így tett tavaly a Norwegian Airlines is, repülőjegyeket, és egyéb szolgáltatásokat vásárolhatunk bitcoinnal, hasonlóan a legnagyobb japán vasúttársasághoz, ami szintén tavaly csatlakozott az elfogadóhelyek hosszú sorához.

A 99Bitcoins összeállítása szerint vehetünk már szolgáltatásokat a Microsofttól, hamburgert -ha Venezuelában élünk- a Burger Kingtől, tartalmakat a Playboy-tól, űrutazást a Virgin Galactictól bitcoin, és egyéb kriptopénzek ellenében. Az USA-ban már kis túlzással egy egész napi programot megoldhatunk kriptopénzekkel, hiszen megnézhetünk egy Miami Dolphins meccset a bitcoinnal, vagy litecoinnal vett jegyünkkel, majd ehetünk egyet a Subwayben, ahol szintén fizethetünk az új digitális eszközökkel.

A jótékonyság sem lehet kivétel, az UNICEF például már saját kriptopénz alapot is létrehozott,

a koronavírus-járvány kapcsán pedig hazai szakemberek elindították a Bitcoinadomány.hu-t, ami az elmúlt hetek során már több millió forinttal segítette az érintett kórházak munkáját.

Ráadásul egyes kanadai, és amerikai városok már a kriptopénz alapú adózással is kísérleteznek, úgy tűnik nem marad olyan terület ami legalább egy próba erejéig ne szavazna bizalmat a bitcoinnak.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne állna még nagyon hosszú út a kriptopénzek előtt. A felsorolt elfogadóhelyek szinte mindegyike kísérleti jelleggel, a klasszikus fizetési módokat megtartva vezette be a kriptopénz elfogadást, a bitcoinnal, és társaival történő napi vásárlások még sehol sem általánosnak.

Az biztos, hogy a folyamat elindult, hamarosan könnyen lehet, hogy itthon is szembetalálkozunk majd egy-egy elfogadóhellyel. A tömeges elterjedéshez azonban még számos kérdéskört kell tisztáznunk, nem teljesen megoldott egyelőre a számlaadás, az adózás, és a már említett árfolyamingadozásból származó probléma sem.

(Fotó: Wikimedia Commons, Getty)