A felfedezés növelte az arra utaló bizonyítékok számát, hogy az emberi evolúció és az Afrikából való szétszóródás bonyolultabban történt, mint ahogy a tudósok egykor gondolták - és hogy csak most kezdjük megérteni Délkelet-Ázsia szerepét ebben a történetben.

"Nincs ok, amiért a Fülöp-szigeteken a régészeti kutatások ne fedezhetnének fel többféle hominida fajt" - nyilatkozta Philip Piper, az Ausztrál Nemzeti Egyetem régésze, aki az új kutatás társszerzője volt. "Valószínűleg csak idő kérdése."

2007-ben Piper, Armand Mijares Fülöp-szigeteki archeológus és egy nemzetközi kutatócsoport, felfedezték egy lábközépcsont harmadik tagját (MT3), a Callao-barlangban, amely a Homo nemzetség egyik tagjához tartozott, bár nem tudták meghatározni, pontosan melyik fajhoz. A lelet korát radiometrikus kormeghatározással 66,700 ± 1000 évben állapították meg. A kapcsolódó növényi maradványok és egy 2011-ben talált hominida fog körülbelül 50 ezer évvel ezelőttinek bizonyultak.

Együttélés

A kutatók folytatták az ásatást a barlangban, és végül 12 további maradványt fedeztek fel, köztük még hét darab fogat, három, legalább 50 ezer évvel ezelőtt élt egyedtől. Ez a dátum azt jelenti, hogy életben voltak még a neandervölgyi és a gyenyiszovai emberek, a saját fajunk, valamint a  Homo floresiensis, alacsony, Indonéziában élő, kis agytérfogatú példányai is.

A Callao-barlang csontjai primitív és modern emberi tulajdonságok egyedülálló kombinációjával rendelkeznek, így a kutatók ezeket egy teljesen új fajként azonosították, mely a Homo luzonensis nevet kapta.

A frissen fellelt hét fog különösen érdekesnek bizonyult a kutatók számára. Furcsa módon a kis moláris (őrlő) fogak alakja hasonló a Homo sapienséhez. Ugyanakkor olyan tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyek hasonlítanak a  Homo erectus, egy sokkal korábban élt emberi faj őrlőfogaihoz, amely körülbelül 2 millió évvel ezelőtt vándorolt ki Afrikából. Ráadásul, a Homo luzonensis őrlőfogainak egyes részei hasonlítanak a Homo floresiensiséhez is.

Mindeközben Homo luzonensis lábujj- és ujjcsontjainak ívelt alakja olyan, mint az Ausztralopitekuszé, melynek egyedei körülbelül 3 millió évvel ezelőtt éltek. Ez azt jelentheti, hogy a Homo luzonensis valószínűleg még a fák koronáin mászkált - bár eközben más hominidák már a földfelszínen éltek.

Több kérdés, mint válasz

A Homo luzonensis felfedezése egy olyan szigeten, amely soha nem volt összekapcsolva Ázsia szárazföldjével, és amelynek eléréséhez jelentős tengeri távolság leküzdése szükséges, valamint a hordozott keveredett faj-markerek jelentős rejtély-adaggal fűszerezik családfánk legújabb tagjának érkezését. A kövületek jelenleg a Fülöp-szigetek Nemzeti Múzeumában találhatók.

(Forrás: Discover Képek: Twitter, PNM)