Így férnek meg a napelemek és a növények ugyanazon a birtokon
2020 / 04 / 11 / Rácz Tamás
Így férnek meg a napelemek és a növények ugyanazon a birtokon
Tömött, mindent leárnyékoló napelem-parkok helyett szellős, magasra helyezett panelek, alattuk haszonnövényekkel. Ez az agrivoltaikus gazdálkodás.

Akiben buzog egy kis parasztvér, mint e sorok írójában is, nem túl lelkesen figyeli a szántóföldekre telepített napelem-parkokat Európa-szerte. Az állványzatokra sűrűn felszerelt panelek annyira beárnyékolják a talajt, hogy alattuk a termőföld mezőgazdasági hasznosításra teljesen alkalmatlanná válik, legfeljebb valami vékony kis gizgaz terem meg rajta, amin talán pár sovány szöcskét lehet nevelni.

Pedig a megoldás az energiatermelés és a mezőgazdaság összeegyeztetésére már olyannyira valóság, hogy neve is van (legalábbis angolul): agrivoltaics, az agriculture és a photovoltaic összevonásából.


Paradicsom a napelemek alatt (kép: Wikipedia)

Az alapgondolat végtelenül egyszerű: a szabadon álló napelemparkok tartószerkezetét magasabbra kell méretezni, ritkábban kell a blokkokat elhelyezni és kész. A magas oszlopok közé jobban besüt a nap, a területen pedig legeltetni is lehet vagy növényt is lehet termeszteni. Hogy akkor miért nem mindenhol eleve így telepítik a napelem-parkokat?

Egyrészt, mert ez a megoldás értelemszerűen drágább. Nagyobb területre kell eloszlatni az energiatermelő paneleket, több kábelre, több tartószerkezet-anyagra van hozzá szükség. Na és persze arányosan kevesebb elektromos energia szüretelhető le így egy hektárról. Másrészt pedig a ritkán telepített panelek is vetnek árnyékot, tehát nagyon gondosan meg kell tervezni, ki kell számolni, hogy milyen éghajlati viszonyok mellett milyen haszonnövények felett mennyire lehet elárnyékolni a napot. Harmadrészt pedig egy ilyen környezetben a nagyüzemi gazdálkodás költséghatékony óriásgépei nem használhatók, kisebb, fajlagosan drágább gépekből álló parkra van szükség.


Rizsföldre telepített napelemek (Kép: Wikipedia)

Ugyanakkor már számos kísérlet mutatja, hogy vannak olyan együttállások, ahol akár még a gazdaságosság is javulhat a napelemek és a növénytermesztés párosításából. A panelek alatt megváltozó mikroklíma párásabb és nyugodtabb lehet, bizonyos növények kifejezetten igénylik is az árnyékot bizonyos időszakokban, és ha már úgyis takarni, árnyékolni kell, a mellesleg energiát is termelő megoldás hasznosabb lehet, mint mondjuk a műanyag hálószövet. Az energetikai hálózatoktól távoli vidékeken jól jöhet a helyben megtermelhető, a növénytermesztés helyi szükségletét fedezni képes helyben termelt energia. Azokban az államokban pedig, ahol a családi gazdaságok támogatását, a kisüzemi mezőgazdaságra alapozott élelmiszertermelést és a fenntartható gazdaságra, új, fenntartható munkahelyekre építkező gazdaságpolitikát komolyan gondolják, nagy jövő várhat erre az újszerű energetikai és mezőgazdasági megközelítésre.

A világban 1981-ben dokumentálták az első agrivoltaikus mezőgazdasági projektet, de igazán csak a napelemek tömeggyártásának kialakulása és áruk drasztikus lezuhanása után, az utóbbi két évtizedben szökkentek szárba ezek a kísérletek. Most pedig talán a koronavírus-járvány utáni új világgazdasági útkeresés adhat majd új lökést ennek a logikus és elegáns gazdálkodási módnak a további terjedéshez.


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.