Tavaly mi is beszámoltunk az Explore the Great Pyramid (EGP) projektről, melynek keretében a nagy piramist „világítják át” nagy energiájú, kozmikus részecskék, müonok segítségével – a müonokra építő tomográfia segítségével ugyanis a sosem látott részletességgel tárul fel az építmény szerkezete. A müon ehasonlít az elektronra, csak ez egy olyan elemi részecske, amelynek a tömege az elektronénál körülbelül 200-szor nagyobb. A müon előnye a nagy áthatoló képessége, amely még a röntgent is lekörözi.

Kozmikus sugárzással vizsgálják át a gízai nagy piramist A mostani vizsgálat (EGP/Explore the Great Pyramid) lényege, hogy a kozmikus sugárzás felhasználásával olyan alapos bepillantást nyerhessenek a Kheopsz-piramis belsejébe, mint korábban soha.

A vizsgálat eredménye pedig mostanra született meg, és mint kiderült, a nagy piramisnak máig akadtak még titkai. A gízai nagy piramis vagy Kheopsz-piramis egyedülálló építmény – egyike az ókori világ hét csodájának, ráadásul még ma is (többé-kevésbé) épen áll. Ám a Kheopsz fáraó által emelt építmény érdekességeinek sora még a fentiekkel sem merült ki: ez az építmény például a többi gízai piramishoz képest más szerkezetű – míg a másik két nagyobb piramis esetén a kamrák a piramis alatti alapkőzetbe vésve készültek, addig a Kheopsz-piramis esetén ezek közül több magában az építményben található. És épp ez a tulajdonság az, ami miatt már többször is átvizsgálták különböző technológiákkal ezt a piramist rejtett (addig nem felfedezett) helyiségek után kutatva.

A piramis Krisztus előtt a 26. században épült, és a munkálatok 27 éven át a tartottak – maga az építmény pedig 6 millió tonnát nyom. A Kheopsz piramis a maga 139 méterével 3800 éven át a világ legmagasabb, emberi kéz által emelt építménye volt – a dobogó felső fokát 1311-ben adta át a 160 méter magas lincolni székesegyháznak. Az egykori pompából ma már csak a méret köszön vissza, a mészkőből készült külső borítás mostanra szinte teljesen eltűnt, így csak az alapszerkezetet láthatjuk nagyjából úgy, mintha egy házfalról levernénk a festéket és a vakolatot, és csak a téglák maradnának. Szemben azzal, amit Madách oly érzékletesen az önkényuralom szemléltetésére használt Az ember tragédiájában, a piramist nem rabszolgák építették (ez a vélekedés Hérodotosztól, az ókor híres történetírójától maradt ránk), hanem olyan közrendű szabadok, akiket jól megfizettek ezért a munkáért.

Mire jutottak a kutatók a müonokkal? A vizsgálatról készült tanulmány szerint közvetlenül a piramis ősi bejárata fölött egy vízszintes kamra található, amely 9 méter hosszú, és a szélessége és a magassága 2 × 2 m – számol be róla a Live Science. Hogy többet megtudjanak erről a kamráról, aminek a létezését már 2016 óta feltételezték, a kutatók február 24-én egy endoszkópot is behelyeztek a folyosóba – mint azt a kutatók elmondták azonban a Live Science-nek, ezidáig nem akadtak leletanyagra, vagyis a kamra teljesen üres a felvételek szerint, habár a képeken egyelőre nem látható a teljes helyiség. A kutatók azt is leírták a tanulmányban, hogy a müonos vizsgálatot földi radarokkal is kiegészítették. Az első képek a lentebbi videóban tekinthetőek meg:

Az Indiana Jones filmeken edződött képzeletünk persze beindulhat a rejtett kamrától, hiszen ki tudja, mi lehet – titkos sír vagy valami ennél is egzotikusabb? A kutatók viszont lehűtik a kedélyeinket: Zahi Hawass Egyiptom korábbi régiségügyi minisztere egy tegnapi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a 30 méter hosszú folyosót valószínűleg azért hozták létre, hogy segítsen enyhíteni a nagy piramis építőanyagának súlyából adódó nyomást. Hawass megjegyezte azt is, hogy a kamra egy súlyt elosztó, csúcsív alakú szerkezet alatt található. Egy másik szakértő feltevése szerint a kamra célja annyi lehetett, hogy a piramis építői itt tesztelték először ezt a terhelést elosztó csúcsívet, mint megoldást, amit később aztán a piramisban magasabban is alkalmaztak.

Reg Clark egyiptológus, aki nem vett részt a mostani kutatásban, de nyilatkozott a Live Science-nek, szintén ezeket a véleményeket osztja. Eszerint a kamra tehermentesítő célokat szolgált a piramisba vezető, ereszkedő folyosó felett – épp ezért szerinte komolyabb leletre itt nem is érdemes számítani. Az egyiptológus szerint tehát egyszerű, építészeti szempontból pragmatikus megoldásról van szó, ám ezekből sokszor lesz sajnos rossz értelemben vett szenzáció és a „média vad spekulációinak a tárgya”.

Egyébként a tervek szerint hamarosan érzékenyebb müon-érzékelőket vetnek be, amelyekkel akár leleteket is kimutathatnak ezen a szakaszon, sőt ezzel átvizsgálják a hosszabb, a „nagy galéria” (grand gallery) felett korábban azonosított kamrát is.

(Kép: Pixabay/WaSZI)