Az ukránoknak eddig egy külön alkalmazást kellett letölteniük, hogy a mobiljukról is értesüljenek a veszélyhelyzetekről, ám az ukrán kormány segítségével és kérésére a jelzések mostantól beépülnek az operációs rendszerbe magába - számolt be az Ars Technica. Ez a megközelítés hasonló ahhoz, amelyet a Google és az Apple a világjárvány első szakaszaiban, a kontaktkutatások gyorsítása érdekében alkalmazott. Akkor abban próbáltak segíteni, mint később kiderült, mérsékelt sikerrel, hogy értesítsen minket a telefonunk, ha koronavírussal fertőzött személlyel találkoztunk. Mérföldkőként ünnepelték, hogy az egyes országoknak nem kell nulláról fejleszteniük ilyen appokat, hiszen a technológia alapja helyet kapott közvetlenül a telefon operációs rendszerében. Most a helyzet annyiban más, hogy az alkalmazás már készen volt, viszont segítségre volt szükség ahhoz, hogy minden ukránhoz eljussanak az abban megjelenő információk.

Ehhez a Google fejlesztői a megoldást a Google Play Services-ben helyezték el. Ez azoknak az alapvető szolgáltatásoknak a gyűjteménye, amelyeket a telefon és az azon futó alkalmazások nagy része használ. Ide tartozik például a Google bejelentkezés vagy a Google Térképek is, amire egy ételrendelő app és egy fitnesz program ugyanúgy támaszkodhat, mint egy fotómegosztó alkalmazás. Az Ars Technica cikke emlékeztet rá, hogy míg az Android telefonok hírhedten lassan és kiszámíthatatlanul jutnak hozzá az operációs rendszer legfrissebb verziójához, addig a Google Play Services alá tartozó szoftverek azonnal frissülnek, amikor a telefon automatikusan ellenőrzi, hogy van-e újabb verzió azokból.

Mivel nem csak az életbevágó, hogy minél többen, hanem az is, hogy minél gyorsabban hírt kapjanak a veszélyhelyzetekről, ezért a riasztások ugyanazt az alacsony késleltetésű technológiát használják, amelyet az Android földrengésekre figyelmeztető rendszere is.

(Borítókép: Anastasia Vlasova/Getty Images)

Ezekkel a fegyverekkel inkább lehet segíteni az ukrán légvédelmet, mint MiG–29-ekkel Az egyik legfelkapottabb kérdés a NATO tagországok számára mostanában, hogy adjunk vagy ne adjunk MiG–29-es vadászokat az ukrán légvédelemnek. Pedig messze nem biztos, hogy vadászgépekre van elsősorban szükségük.