Így használhatnánk fel hatékonyabban a budapesti esővizet

2020 / 09 / 20 / Felkai Ádám
Így használhatnánk fel hatékonyabban a budapesti esővizet
Az éghajlatváltozás miatt alapvetően kell újragondolnunk élettereinket, és ebbe a nagyvárosok is beletartoznak. Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem kutatója az esővíz kezelését/újrahasznosítását vizsgálta a magyar fővárosban.

A kiindulási alap, hogy a Budapesten (mint úgy általában más városokban is) hatékony megoldás lenne a csapadékvíz helyben tartása és felhasználása. Ennek egyébként néhány országban már van kialakult gyakorlata, de ott is inkább az új beépítések esetén, ahol már ezeket szem előtt tartva történik a tervezés eleve. Mi a helyzet azonban egy már meglévő, nagyvárosi környezettel? Csizmadia Dóra, a SZIE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola PhD-hallgatója éppen ezt, tehát a fenntartható csapadékvíz-kezelés városi alkalmazhatósát vizsgálta – hazánkban elsőként.

Összetett kérdést összetetten kell megközelíteni, ennek megfelelően a kutató elemezte „Budapest területhasználatát, a város klimatikai, talajtani, domborzati és vízrajzi adottságait, a jelenlegi csapadékvíz-elvezető infrastruktúra elemeit, valamint a csapadékvíz-gazdálkodás jelenlegi jogi szabályozását, intézményrendszerét és szerepét a városfejlesztési dokumentumokban”. Csizmadia Dóra ezután saját módszertant dolgozott ki arra, hogy miképp lehetne beazonosítani azokat a fővárosi területeket, ahol a csapadékvíz felhasználása elképzelhető lehetne.


1. Szikkasztási, visszatartási és párologtatási potenciálterületek Budapesten
(Világoskék területek: vízvisszatartás; világoszöld területek: szikkasztás és vízvisszatartás; sötétebb kék területek: vízvisszatartás és párologtatás; sötétebb zöld területek: szikkasztás, vízvisszatartás és párologtatás) – Forrás: Csizmadia Dóra

A módszertanra azért volt szükség, mert Budapest egyes városépítészeti zónái eltérő jellemzőket mutatnak. A kertvárosi zónákban és a lakótelepek esetén például a fenntartható csapadékvíz-kezelés módjai (szikkasztás, visszatartás, párologtatás) közül szóba jön a szikkasztás és a vízvisszatartás, ám a hegyvidéken vagy a Duna mellett csak az utóbbira nyílna lehetőség. A belváros esetén pedig további problémát jelenthet a csatornahálózat túlterheltsége és a magas burkoltság.

Kiderült az is, hogy nem csak pénzügyi és műszaki problémák várnak megoldásra az ügyben, de a jogi és az intézményi hátteret is ki kellene mindehhez dolgozni. Vagyis hátra van még a jogi fogalmak lefektetése, valamint a felelősök és a tulajdonosi/fenntartói háttér egyértelműsítése is. A kutató szerint ezek mellett elengedhetetlen a szakirányú tudás fejlesztése és az „ingatlantulajdonosok bevonása, ösztönzése és támogatása is.”

Forrás: Szent István Egyetem, Médiaközpont

Borítókép: Flickr/Duane Moore


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.