Így hatott a koronavírus-járvány tavasszal a budapesti levegő minőségére

2020 / 11 / 07 / Felkai Ádám
Így hatott a koronavírus-járvány tavasszal a budapesti levegő minőségére
Az ELTE kutatói azt vizsgálták, hogy a Covid19 miatti lezárások, valamint csökkentett járműforgalom miként hatott a budapesti levegő minőségére. A mérések alapján több paramétert tekintve tisztult a levegő – a várakozásoknak megfelelően –, de meglepetések is akadtak. Az ózon koncentrációja például nőtt.

Az ELTE TTK Kémiai Intézetben működő Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform (BpART) Laboratóriumának kutatói, Salma Imre egyetemi tanár vezetésével vizsgálták a járvány miatti lezárások hatásait. Több káros anyag, így a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és az aeroszol részecskék számának koncentrációja csökkent, a szálló por koncentrációja viszont nem változott, az ózon koncentrációja pedig még növekedett is. A tanulmány a rangos Atmospheric Chemistry and Physics című lapban került publikálásra.

Mindez számszerűsítve a következőképpen fest: a kijárási korlátozások alatt (2020. március 28. és május 17. között) a fővárosban felére csökkent a gépjárműforgalom. Ennek köszönhetően jelentősen tisztult a levegő. Ezen időszak adatait a 2017-2019. évek azonos időszakához mérték, és így jutottak arra, hogy a nitrogén-oxidok koncentrációja 45–65%-kal csökkent, a szén-monoxid, valamint az aeroszol részecskék száma 25–30%-szal esett vissza. A szálló por és a finom méretű szálló por tömege azonban nem változott jelentősen, az ózon koncentrációja pedig még növekedett is 5-10 százalékkal.

Mindennek oka, hogy a városi légkört összetett folyamatok alakítják, így a koncentrációk változását tekintve a járműforgalom csak az egyik tényező. Egyéb befolyásoló paraméterek még a „csapadék, a szélsebesség, a határréteg vastagsága, a transzportfolyamatok, a légkörkémiai reakciók rendszere” satöbbi. Miután a vizsgált adatokat megtisztították a zavaró tényezőktől, a kutatók arra jutottak, hogy forgalom 10 százalékos mérséklődése körülbelül 6 százalékkal csökkenti a nitrogén-oxidok koncentrációját, az aeroszol részecskeszám és a szén-monoxid esetében a csökkenés üteme pedig 4 és 2 százalék volt. Mindez azt jelenti, hogy a gépjárműforgalom csökkentése fontos, amennyiben szeretnénk a fővárosi levegő minőségét a fenti anyagok tekintetében javítani. A fővárosi aeroszol tömegre ezzel a módszerrel azonban csak korlátozottan tudunk hatni, mivel ez más forrásokból is származik: háztartási fűtés és tüzelés (különösen a biomassza égetése), valamint mezőgazdasági és építkezési tevékenységek.

(Címlapkép/nyitókép: Flickr/Lotta Holmström)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Az MIT kutatóinak interaktív grafikonjai megmutatják, hány napot tudunk évente a szabadban tölteni számunkra kényelmes hőmérsékleti körülmények között most és néhány év/évtized múlva a világ különböző országaiban.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.