Európában is szeretjük a tradíciókat, így a 21. századi navigációs rendszer névadójának a legnagyobb csillagászt, Galileo Galileit választották.

Az itáliai tudós annak idején elsőként fedezte fel a Jupiter holdjait, a Hold krátereit, a Szaturnusz gyűrűit, figyelte meg a napfoltok működését és a Tejút csillagait, ma pedig a róla elnevezett műholdak figyelnek meg minket az égből.

A program tesztfázisát 2005-ben indították útjára, ekkor lőtték fel a GIOVE-A-t, majd 2008-ban a GIOVE-B-t, melyek a Közepes magasságú Föld körüli pályára állva a rendszer lehetőségeit vizsgálták, úgymint a terhelhetőséget, az atomóra működőképességét, a sugárzásvédelmet, valamint kibocsátották az első jelet, hogy lefoglalhassák a szükséges frekvenciát (a szabályok szerint, le lehet „stoppolni” a frekvenciákat, vagyis aki először használja, azé lesz). 2011-től kezdték el a működő szatellitek pályára állítását, majd 2016. december 15.-én, Brüsszelben bejelentették, hogy Galileo Goes Live, vagyis Galileo Életre Kelt. A rendszert a Global Satellite Navigation System (GNSS), a világ navigációs szolgáltatásait összefogó hálózat részévé avatták, a European GNSS Agency (GSA) felügyelete és az Európai Űrügynökség irányítása alatt.

A Galileo rendelkezik egy különös ismertetőjeggyel, mely megkülönbözteti a csapat többi tagjától: ez az egyetlen rendszer, mely nem áll katonai felügyelet alatt.

Szükség esetén (úgymint terrortámadás) biztosít egy titkosított, nagy precizitású csatornát a hivatalos szervek számára, de a GPS, GLONASS és BeiDou hálózattal ellentétben elsősorban nem militáns célok vezérelték a kialakítását.

A műholdjainak számát tekintve a második lesz sorban a teljes rendszer kiépülésekor, melyet 2020-ra terveznek, a maga 30 tagú eszközparkjával (24 működő és 6 backup) megelőzi a 24 műholddal rendelkező GPS-t, és GLONASS-t, viszont elmarad a kínaiak több mint negyven eszköze mögött.

Már ma az okostelefon-gyártók kilencvenöt százaléka készít Galileo-kompatibilis chipeket, egy nemrégi bejelentés szerint pedig a felhasználók száma már átlépte az egymilliárdos határt. Az új gyártású személygépkocsi-modellekbe is beépítik a rendszert alkalmazó e-segélyhívó szolgáltatásokat, így Európa is lassan függetlenedhet a GPS uralmától, bár a két rendszer egyelőre még együttműködik és lehet, hogy ez a jövőben is így marad, mivel a Galileo a teljes lefedettséget egymaga (egyelőre) nem tudná biztosítani.

Novemberben, Prágában tartották meg a MyGalileoApp versenyt, melyen igen érdekes fejlesztéseket mutattak be az indulók, ezek az applikációk is növelhetik majd a rendszer népszerűségét.

A nevezőknek a startup életből ismerős pitcheléssel kellett meggyőzniük a szervezőket a termék előnyeiről, vagyis néhány tíz másodpercük volt rá, hogy elmondjanak minden jót az újításaikról.

• Az első helyezett az ARGEO lett, mely a geolokáció és kiterjesztett valóság használatával lehetővé teszi a különböző kuponok, díjak, vásárlói kártyák helymeghatározását az utcán járva.
• A második a Tractor Navigation App, melyet a traktorvezetők fognak majd szeretni, a műholdas helymeghatározás segíti a pozíciójuk vizualizációját és a gazdaságosabb útvonal tervezését.
• A harmadik, a Ready Park lesz a zsúfolt nagyvárosokban reményvesztetten keringők megmentője, összeköti a parkolóhelyüket épp elhagyni készülőket az üres helyet keresőkkel.

A műholdas navigáció lesz az a technológia, amely „meghatározza a jövő vonatközlekedését” – mondta Carlo Des Dorides, a GSA igazgatója nemrégiben és a francia SNFC vállalat már neki is kezdett a jövőkép megvalósításának. A négy kilométeres tesztvonalon haladó automata vonatot a Galileo irányította odafentről. A jelenlegi rendszer szerint a vonatpályák mellett bizonyos távolságban telepített jelfogadásra alkalmas eszközök rendszeres ellenőrizésre és karbantartásra szorulnak, de a vonatba integrált vezeték nélküli kapcsolat ezt a problémát kiküszöböli.

A francia TVG-k már fel vannak szerelve az adóvevőkkel, az SNFC elképzelése szerint már 2023-tól teljesen automatizált vonatokon élvezhetjük az utazást.

És még egy érdekesség: Javier Benedicto, az Európai Űrügynökség Galileo Programjának vezetője egy december 14.-ei cikkében már nemcsak a most induló 5G hálózat biztosításáról beszélt, hanem bedobta a 6G-t is a köztudatba. „Az ESA és a GSA vezető szerepet vállalt az 5G sztenderdizációjában és hamarosan a 6G helymeghatározás szabványosításának irányába fog elmozdulni.” - jelentette ki Benedicto. És valóban léteznek már olyan jelvevők, melyek képesek a 6G fogadására, illetve tudnak kapcsolódni mind a Galileo, mind a GPS, GLONASS és Beidou rendszerekkel, valamint, bármilyen meghökkentően korainak tűnik is, a 6G-t Kínában már idén elkezdik fejleszteni.

(Forrás: GPSWorld, Fotó: Facebook/European GNSS Agency)