Tavaly júniusban tartották a Bizottság a Világűr Békés Használatáért (COPUOS) hatvankettedik találkozóját, melynek részeként bemutatták az ősi Kína legendás navigációs technológiáit. A kiállítás címe „Az iránytűtől a BeiDouig”, összekötötte az ország két legnagyobb büszkeségét: az ókori Selyemút hagyományait a mai high-tech eszközökkel. Elég nagyot kell ugornunk az időben, cirka háromezer háromszáz évet, hogy elérjünk az akkori technológia csúcsától, első iránytűtől, mely egy folyadékban úszó, karjával mindig dél felé mutató emberekét formázó mágnestűből állt, a mai navigációs rendszerig, vagyis a fejünk felett keringő több tucat, milliméter pontos helymeghatározásra képes szatellit-seregig. De Kína mindig szerette a tradíciót a modernnel harmóniába hozni, a műholdrendszer kiépítése is a Space Silk Road (Űrbeli Selyemút) részét képezi.

„A kínai GPS”-t, vagyis a BeiDou Navigation Satellite Systemet (BDS) 1980-ban, alig hét évvel az Egyesült Államok GPS-ének elindulása után kezdte el tervezni Chen Fangyun kollégáival együtt, de elindítására csak 2000-ben került sor.

Az első, kísérleti fázisban három működő és egy backup műholdat lőttek fel, melyek, az amerikai és európai mintától eltérően geostacionárius pályára álltak, vagyis a Földtől több mint 35 ezer kilométernyire keringtek. Ez ugyan rosszabb lefedettséget biztosított, de az ötlet működőképességét bizonyította. A következő szakaszban a COMPASS szatelliteket lőtték fel, összesen hatot, szintén a megszokottnál magasabbra. Az ekkori mérési adatok szerint 2007-ben még húsz méteres pontossággal tudták bekalibrálni a mért objektumok helyzetét, ami nagyjából a mai GPS képességeinek felel meg, de ez mára már megközelíti a vízszintesen 3,6, függőlegesen 6,6 méteres precizitást. De ez még csak a kezdeti, kutatásokra szolgáló fázis volt. A rendszert 2011-ben indították el, egy évvel később pedig már kiterjesztették a hálózatot az ázsiai/csendes-óceáni térségre is.

A harmadik fázisa a BeiDou (ami kínaiul a Göncölszekeret jelenti) projektnek 2015-ben következett, mikor új generációs szatellitek pályára állításába kezdtek, a Hosszú Menetelés (Long March 3B) rakéta segítségével, mely egyszerre több eszközt is tudott szállítani. A végső műholdszám már jelenleg is meghaladja az európai vagy amerikai rendszerek eszközparkját, de a tervek szerint 2020-ra, a teljesen kiépült struktúra harmincöt műholddal fog működni. Ezekből a legtöbb már közepes föld körüli pályán közlekedik majd. Az ország tervezi a globális lefedettség létrehozásával a nemzetközi piac ellátását is, különös tekintettel Afrikára, a csendes-óceáni térségre és Kelet-Európára, amiben eddig a GPS nyújtott segítséget. Az EU-val már felállítottak egy munkacsoportot a Galileo rendszerrel való koordinálás megszervezésére, Oroszországgal is folynak a tárgyalások Együttműködés a BeiDou és GLONASS Békés Célú Használatának Területén címmel.

A BDS-t két részre osztották, egyik a polgári, nyílt elérhetőségű szolgáltatás, a másik a zártkörű katonai. A polgári rendszer tíz méteres pontosságot és tíz nanomásodperces órák közötti szinkronizációt ígér (a műholdakon lévő atomórához képest), a katonai ennél kicsit pontosabb, tíz centiméteres precíziót tesz lehetővé, de később ezt még csökkenthetik. Ahogy a hétköznapokban egyre nagyobb számmal jelennek meg a viselhető okoseszközök és az automata járművek, valamint egyre inkább elvárás lesz, hogy ne kelljen kimenni kávét főzni, mire végre valahára betölt az oldal a neten, hanem minden információt azonnal megkaphassunk, úgy lesz egyre nagyobb a verseny az IoT-nek és internetszolgáltatóknak hátteret biztosító szatellitrendszerek között is. Kínában így különösen nagy jelentősége lehet egy „házon belüli” szolgáltatásnak, mely a polgári felhasználást biztosítani tudja, különösen az Egyesült Államokkal való feszült helyzetre tekintettel, amit enyhíthet a január 15.-ére kilátásba helyezett kereskedelmi megállapodás, de a függetlenség akkor is fontos marad a kormánynak.

A felmérések szerint tavaly ősszel már 6,47 millió autóban használták a BDS-t, a mobiltelefonok Kínában hozzáférhető száztizenöt típusából száztízen tették elérhetővé, a mezőgazdaságban húszezer jármű alkalmazta, nagyban csökkentve a költségeket.

A nagy lefedettségre nem csak az induló 5G hálózatok miatt lehet szükség, hanem a toronyházak között, vagy hegyvidéki területeken nehezen hozzáférhető helyek szolgáltatásának biztosítása érdekében is. A search and rescue, vagyis keresés/mentés pedig az egyik legfontosabb területe a rendszernek, melyet nemzetközi szinten is elérhetővé tesznek. Az Űrbeli Selyemút első szakasza úgy tűnik, sikeresen kiépült, ezen a csapáson továbbhaladva pedig jöhetnek a távolabbi horizontok, a saját űrállomás, vagy a 2030-ra tervezett marsi mintagyűjtő misszió.

(Forrás: GPSWorld, Fotó: Pixabay)