Így nézett ki működés közben a füstfüggöny, amivel az amerikaiak láthatatlanná tették a bombázóikat

2020 / 10 / 07 / Bobák Áron
Az elmúlt hetekben ismét elkezdett terjedni a neten egy videó, amelyen az látható, ahogy egy amerikai bombázó valódi füstfüggönyt húz fel egy hadihajó mellé. Mai szemmel nézve a látvány egészen furcsának hat, pedig a füstfüggöny évtizedeken keresztül a katonai stratégia egyik meghatározó eleme volt.

Maga a videó 1923-ban készült egy hadgyakorlaton, és a Popular Mechanics információi szerint a Katonai Légi Szolgálat (a későbbi légierő) Martin MB-2 típusú, rövid hatótávú éjszakai bombázója látható rajta akció közben. Elsőre talán nem világos, de a füstfüggöny nem a hajót védi, éppen ellenkezőleg: a szerepe az volt, hogy eltakarja a támadó repülőgépeket a hajó legénysége elől.

Az 1921 és 1923 között tartott hadgyakorlat eszmei atyja William Mitchell dandártábornok volt, aki az elsők között ismerte fel, hogy a légierő sokkal ütőképesebb lehet, mint a haditengerészet. Mitchell azt vallotta, hogy egy maréknyi repülőgép képes elintézni akár a legmodernebb hadihajót is, ennek bizonyítására pedig kölcsön is kért két hajót a haditengerészettől, amiket a hadgyakorlat során elsüllyesztettek. Azt nem tudni, hogy a videón a USS New Jersey vagy a USS Virginia látható, de az biztos, hogy 1923-ra mindkettő a tenger fenekén pihent.

Az Interesting Engineering szerint a sűrű, áthatolhatatlan füstfüggönyt titán-tetraklorid használatával idézték elő, ami egy színtelen folyadék, a levegő párájával reakcióba lépve viszont erős füstöt képez. A titán-tetraklorid erősen korrozív hatású, emellett a vegyület az emberre nézve is igen veszélyes, többek között égési sérüléseket okozhat és a légzőszerveket is károsíthatja. Ennek ellenére a füstfüggöny igen nagy népszerűségre tett szert a katonai stratégák körében, akik még a második világháborúban is előszeretettel nyúltak ehhez az eszközhöz, támadásokhoz és védekezéshez egyaránt használva.


A USS New Jersey 1918-ban (Fotó: US Navy/Wikimedia Commons)

A technológia fejlődésével aztán a füst ilyen jellegű katonai felhasználása elavulttá vált, hiszen a fejlett radarrendszerek és infravörös szenzorok megjelenésével az egységek vizuális eltakarása már nem sokat ért. A mai vadászgépek akár több mint száz kilométeres távolságból is képesek kilőni olyan radarirányítású rakétákat, amelyekkel megsemmisíthetnek egy hajót, a rejtőzködésnél pedig a hangsúly az álcázó technológiákra, a radarzavaró eszközökre helyeződött.

Ettől függetlenül a füst a mai napig fontos szerepet játszik a katonai stratégiában, és ma már léteznek olyan összetételű (például foszfort és üvegszálat) tartalmazó füstképző anyagok is, amiken a hőkamerák sem tudnak keresztüllátni.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Milyen távolságból nézzük a mobiltelefon kijelzőjét, hogy ne legyen baja a szemünknek?
Milyen távolságból nézzük a mobiltelefon kijelzőjét, hogy ne legyen baja a szemünknek?
Az okostelefonok viszonylag apró képernyőjének állandó nézegetése különféle látási problémákhoz vezethet, az enyhébb szemkifáradástól a rövidlátásig. A problémák elkerülésében az is segíthet, ha az eszközt megfelelő távolságba tartjuk magunktól.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.