Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásért felelős részlege, a DARPA tavaly hirdette meg az AlphaDogfight névre keresztelt kihívást, amelyben összesen nyolc csapat mesterséges intelligenciája mérte össze a tudását. A résztvevők között megtalálhatók voltak a hadiiparban jól ismert nevek, mint a Lockheed Martin vagy a Boeing, emellett kisebb cégek és egyetemi csapatok is indultak a kihíváson.
Az MI által irányított virtuális vadászgépek a novemberben és januárban rendezett fordulókban egymással, valamint a John Hopkins Applied Physics Laboratory által kifejlesztett szimulált ellenséggel gyakorlatoztak, amely során markánsan megmutatkoztak az MI előnyei és hátrányai is. Ahogy Justin Mock, a légierő alezredese fogalmazott, a mesterséges intelligencia kifejezetten jól teljesített olyan helyzetekben, amikor az ellenfél azt csinálta, amire számítani lehetett, ám a teljesítményük jelentősen visszaesett, amint valamilyen váratlan húzással szembesültek.
Ez nem is meglepő, hiszen ahogy Lee Ritholtz, a Lockheed Martin mesterséges intelligenciával kapcsolatos vezető fejlesztője elmondta, az MI-t az alapoktól kellett megtanítani mindenre. "Egy embert nem kell megtanítanod, hogy ne ütközzön neki a földnek. Vannak olyan alapösztönei, amivel a mesterséges intelligencia nem rendelkezik" - nyilatkozta a Defense One-nak, hozzátéve, hogy ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia kezdetben rengetegszer meghalt.
A The Daily Beast beszámolója szerint az MI-k egy idő után egészen eltérő stratégiákat alakítottak ki, valamelyik egyből belevetette magát a harc sűrűjébe, míg mások inkább megpróbálták kimanőverezni az ellenfelet. Volt olyan mesterséges intelligencia is, ami a tüzelés előtt fejjel lefelé fordult, ami egy olyan manőver, ami a hús-vér pilótáknak komoly nehézséget okoz.
A rakéták nélkül, kizárólag a vadászgépek géppuskájával vívott összecsapásokban végül a Heron Systems hiperagresszív mesterséges intelligenciája bizonyult a legjobbnak 213-26-os mutatóval, így mérhette össze a tudását a légierő hivatásos F-16 pilótájával, aki egy szimulátorban, virtuális valóság sisakkal mérkőzött meg az MI-vel.
A döntőben, amire idén augusztusban került sor, aztán gyorsan kiderült, hogy a pilóták által alkalmazott stratégiák az MI ellen nem hatásosak. Ez nem is igazán meglepő, hiszen ahogy Ben Bell, a Heron Systems vezető mérnöke a Defense One-nak elmondta, az MI-jük eddigre több mint négymilliárd szimuláción volt túl, ami nagyjából tizenkét évnyi tapasztalatnak felel meg. Az összecsapás ennek megfelelően elég egyoldalú volt: bár a "Banger" névre hallgató pilóta az MI első támadását még kivédekezte, végül simán, 5-0 arányban veszítette el a virtuális párviadalt.
A mesterséges intelligencia katonai felhasználásával egyre több cég foglalkozik, a robotok, tankok mellett az elmúlt években több olyan repülőgépnek a tervei is elkészültek, amelyek képesek lesznek önállóan repülni. Az ilyen eszközök fejlesztői általában azt hangsúlyozzák, hogy az önműködő fegyverek használatával elkerülhető, hogy egyes helyzetekben emberéleteket kelljen kockáztatni, ilyen módon pedig számos új stratégiai lehetőséget ad a katonai döntéshozók kezébe.
Az MI ilyen jellegű felhasználása viszont egyáltalán nem mindenkinek tetszik, a Human Rights Watch például már 2013 óta folytat kampányt a teljesen önálló, "gyilkos robotok" megállítására, az MIT-n működő Future of Life intézet hasonló célú petícióját pedig az elmúlt öt évben több ezer, az MI és a robotika területén dolgozó kutató írta alá, köztük olyan nagy nevek is, mint Elon Musk, és a Google DeepMind mesterséges intelligenciáját fejlesztő Mustafa Suleyman. A "gyilkos robotok" ellen küzdő szervezetek egyébként nem magának a mesterséges intelligenciának vagy a robotoknak a katonai felhasználását ellenzik, csupán azt, hogy az ilyen gépek bármilyen emberi felügyelet nélkül hozhassanak olyan döntést, hogy mondjuk lelőnek valakit. Ez pedig egy légi csatában minden bizonnyal elkerülhetetlen lenne.