Az első, és minden bizonnyal legfontosabb alkalmazási terület a járványügyi adatok kezelése, a hitelesség biztosítása. Számos különböző forrásból érkeznek információk, a blokklánc használatával egy Acoer névre keresztelt szervezet azon dolgozik, hogy a WHO-tól, illetve az amerikai CDC (Center for Disease Control) szakembereitől érkező információk összesítve, megkérdőjelezhetetlenül legyenek elérhetőek a védekezésben részt vevők számára. Könnyű belátni, hogy mekkora jelentősége van a fertőzöttek számáról, vagy akár a védekezéshez szükséges eszközök lokális mennyiségéről szóló adatok pontosságának, emberéleteket menthet, és pénzt spórolhat.

Maszkhamisítók és jótékonysági csalók

A következő, szintén nagy jelentőségű kérdéskör a egészségügy ellátási lánca, a megfertőződéstől jogosan tartó emberiség a becslések szerint napi 50-60 millió maszkot venne, ez a kereslet áll szemben a napi 15,2 milliós gyártott darabszámmal, legalábbis a kínai üzemek jelenleg ennyit állítanak elő. A “megoldás”, pontosabban a természetes következmény nem más, mint a hamisítás, ahogy korábban láthattuk, a blokklánc használatával biztosak lehetünk abban, hogy egy termék valóban az, mint amit a kereskedő állít.

Jól érzékelteti a probléma súlyát, hogy a termékhamisítással amúgy elnéző Kína az ottani járvány során közel 700 ügyben 31 millió hamis maszkot foglalt le, több mint 1500 letartóztatást eszközölt. Az egészségügy és a blokklánc kapcsolata nem újkeletű, ám könnyen lehet hogy a járvány a termékhamisítás kapcsán új teret nyit a két terület találkozására.

Rátérve a járvány okozta gazdasági problémákra, a krízis fellendítette az adakozási kedvet, a különösen nagy pofont elszenvedett vendéglátástól kezdve egészen az egészségügyi dolgozók jobb ellátásáért dolgozókon át szinte mindenki vár adományokat, szintén egy olyan terület, ahol jól jön a transzparencia. Hamar megjelentek olyan platformok, amik a blokklánc segítségével teszik lehetővé, hogy pontosan nyomonkövethessük a pénz útját az adakozótól a rászorulókig, elkerülve még a visszaélés lehetőségét is. A jótékonysági szervezetek körében elkövetett csalások olyannyira nem ritkák, hogy külön fogalom is létezik a jelenségre, a Charity Fraud általános probléma a világ minden pontján.

De az áttekinthetőbb adakozáson túl direkt kriptopénz adományokkal is segíthetünk, többek között az Olasz Vöröskereszt is elfogad már több mint harminc különböző coint. Sőt, a legnagyobb piaci szereplők, mint például a népszerű kriptopénztőzsde, a Binance kimagasló adományokkal is segíti a kórházak működését, nemrég például közel félmillió orvosi eszközt juttattak el egészségügyi dolgozókhoz. A hazai szakemberek sem tétlenek, a Bitcoinadomány.hu keretében összejött több millió forintból már fel is állítottak egy mobil egészségügyi központot.

Blokklánccal a gyógymódért

A bányászok is igyekeznek segíteni a koronavírus legyőzésében, sokan átállították számítási kapacitásaikat, már nem egy-egy blokklánc rendszert szolgálnak ki, hanem a Folding@Home projekt keretében a vírus molekuláris megértését, ezen keresztül a gyógymód megtalálását célzó kutatásban vesznek részt.

A blokklánc azonban nem csak értéket ad a járvány elleni küzdelemben, veszteségeket is szenved az ipar, hiszen a gazdasági válság közepette -vagy kezdetén- a befektetési kedv visszaesett, márpedig sok blokklánc-startup keres tőkét a növekedéshez. A terület iránt érdeklődőknek szánt konferenciák is elmaradnak, ezzel némiképp visszavetve, legalábbis lassítva a piac fejlődését.

Átrendeződést is hoz a piacon a bizonytalanság, a nagymértékű árfolyam ingadozások miatt sok befektető helyezi át úgynevezett stabilcoinokba a tőkéjét, olyan kriptopénzekbe, melyek értéke valamilyen nemzeti valutához, például az amerikai dollárhoz kötött. Arról nem is beszélve, hogy a járvány európai és észak-amerikai kitörése után bekövetkezett tőzsdei összeomlás a kriptopénzek piacát sem kímélte, bő negyven százalékot veszített értékéből pillanatok alatt a bitcoin is.

(Borítókép: Getty)