A Bitcoin 2009-es megjelenése után hamar felfedezték maguknak a fizetőeszközt a kriptográfiával foglalkozó szakemberek, az örök lázadók, akik a mindenható államtól szeretnének függetlenedni, és azok is, akik abban hisznek, hogy a pénzügy magánügy, senkinek sem lenne szabad belelátni a tárcánkba. A rendszer szépségébe, az innovációba beleszerető lelkes közösség mellett azonban rátalált a bitcoinra sok olyan felhasználó is, aki a nehezen visszakövethető szerverek láncolatából álló, úgynevezett dark web bugyraiban kereskedett drogokkal, fegyverekkel, egyebekkel.
Az egyik legismertebb dark web piactér a Selyemút volt, az anonim felhasználók közötti bizalmatlanságot úgy oldotta fel az azóta életfogytiglanra ítélt alapító, Ross Ulbricht, hogy hozzá érkeztek a vásárlások ellenértékei, csak akkor továbbította az eladónak, ha a vevő megkapta az árut.
Az ügyleteket bitcoinnal bonyolították, jól érzékelteti, hogy mekkora üzletet jelentett a kábítószer webshop, hogy az FBI mintegy 300 000 bitcoint foglalt le a felszámolása során, mai értéken ez több mint kétmilliárd dollár. De nem csak kábítószerek széles választéka várja az érdeklődőket a speciális böngészővel elérhető weboldalakon, egy texasi nő például szeretője feleségének megöléséhez keresett “kivitelezőt”, meg is találta, tízezer dollárnyi bitcoin lett volna az ár, végül inkább feladta magát a féltékeny harmadik szereplő.
A Bitcoin rendszere kézenfekvő megoldásnak tűnt a kezdeti években, hiszen ahhoz, hogy használhassuk a kriptopénzt nincs szükségünk semmi másra, mint egy internetkapcsolattal rendelkező telefonra, vagy laptopra. A Bitcoin lényege szerint független mindenféle hatóságtól, ráadásul nem áll a háttérben semmilyen központi, irányító szervezet, cég sem, a decentralizált modell jelenti az esszenciáját. Ennek megfelelően nincs szükségünk semmilyen okmányra, sehogy sem kell azonosítani magunkat ahhoz, hogy bitcoint küldhessünk, vagy fogadhassunk. Éppen ezért kiváló megoldást nyújtott az online kábítószer-kereskedelemhez, és a legkülönbözőbb illegális tevékenységek finanszírozásához, egészen addig, amíg a hatóságok meg nem értették a rendszer működését.
A blokklánc, vagyis az elosztott főkönyvi technológia kapcsán tudnunk kell, hogy a rendszer szellemisége teljes transzparenciát diktál, az egyes felhasználóknak valóban nem kell azonosítaniuk magukat, az úgynevezett blokktörténet mégis sokat elárul. Egy nyilvános feljegyzésről van szó, amiből tisztán látszik, hogy mikor, és melyik tárcából melyik másikba érkezett, pontosan mekkora összeg. Ha egy bűncselekményhez használt bitcoin mennyiség ismert, kiderül az is, hogy melyik tárcába érkezett, vagy melyik tárcából indult a szóban forgó összeg, akkor a blokktörténet segítségével visszafejthető a pénz útja, minden érintett tárcát megtalálhatnak a nyomozók. Innen már csak arra lenne szükség, hogy egy-egy tárca mögött álló személy is azonosítható legyen, itt jön képbe az úgynevezett KYC, a Know Your Customer, vagyis ismerd a vásárlód szavaknak óriási jelentősége van a kriptopénzek megtisztulásában.
A kriptopénzváltók, vagyis azok a cégek vezették be az elmúlt évek során, akik dollár, euró, vagy akár forint ellenében adnak bitcoint, és egyéb kriptopénzeket. A KYC a regisztrációs folyamat része, sok változata létezik, az egyszerű személyi okmányok feltöltésétől kezdve egészen addig, hogy a webkamerába nézve fotót kell készítenünk magunkról úgy, hogy az igazolványképnél kinyitott útlevelünket tartjuk a kezünkben. Valakinek meg kell vennie a bűnügyekhez használt kriptopénzt, így lesz egy személy, aki többé-kevésbé, hol szorosabban, hol lazábban, de kapcsolódik az elkövetőhöz.
A blokktörténet, és a KYC együttesének segítségével már egy kiscserkész is képes lehet azonosítani egy drogkereskedőt, a jogosítványok széles körével rendelkező hatóságokról nem is beszélve. Nem csoda, hogy az amerikai drogellenes hatóság, a DEA egyik ügynöke, Lilita Infante a Bloombergnek adott interjúját a bitcoin kapcsán ezzel a kijelentéssel zárta:
“Tulajdonképpen azt szeretném, ha továbbra is használnák.”
A bitcoin használata visszaszorult az alvilágban, azonban nem tűnt el teljesen, hiszen vannak úgynevezett Bitcoin Mixerek, szolgáltatók, akik némi fizetség ellenében úgy megkeverik a ki-be érkező utalásokat, hogy nyomozó legyen a talpán, aki képes visszafejteni a pénz útját. Ha például 100 felhasználó küld fejenként 0,1 bitcoint egy új címre, majd innen kerül kiutalásra 0,1 bitcoin mindenkinek, akkor máris megnehezítették egy kicsit a rendőrök dolgát. De vannak nagyon kifinomult mixerek is, amikben már az üzemeltetők sem látják, hogy kitől érkezett, és kinek lett továbbutalva egy bizonyos összeg.
Nem ér véget azonban a bitcoin mixereknél a kriptopénzek és a bűnözés kapcsolata, vannak olyan coinok, amiket kifejezetten a maximális anonimitás elérése érdekében hoztak létre. Természetesen nem a bűnpártolás volt a fejlesztők célja az olyan projektekkel, mint a Monero, amit a dark web eléréshez szükséges Thor böngészővel együtt használva az Europol szerint is követhetetlen tranzakciókat érhetünk el. Nem véletlen, hogy miközben egyre több bűnöző, például magyar pedofilok is lebuknak a bitcoin használat miatt, addig a Monerót kifejezetten kockázatosnak nevezte a német pénzügyminisztérium.
Egy másik, a világ számos pontján komoly veszélyforrásnak számító jelenség, a terrorizmus esetében is előfordul a kriptopénz használat, például a 2019 áprilisában, Srí Lankán elkövetett merénylet-sorozatért felelős ISIS is használt bitcoint az előkészületek során. Mégsem általános a terrorszervezetek körében az új digitális fizetőeszközök használata, az amerikai Research And Development (RAND) névre keresztelt szervezet kutatása szerint a terroristák kedvence még mindig a készpénz.
A kriptopénzek és a bűnözés, illetve a terrorizmus kapcsolata árnyalt, a bitcoin használata visszaszorult az elmúlt évek során, megjelentek azonban sokkal hatékonyabb coinok azok számára, akik azt szeretnék, ha a kilétük -lehetőleg örökre- fedve maradna. Az viszont biztos, hogy a bitcoin, és általában a kriptopénzek imázsán a dark web által ejtett folt olyasmi, amit még hosszú évekig nem fog tudni lemosni magáról a terület, annak ellenére sem, hogy a legitim elfogadóhelyek száma ütemesen nő.
(Fotó: Getty, Pixabay, Pxfuel)
A cikk szerzője Györfi András, a Kripto Akadémia szerkesztője, a HVG Könyvek gondozásában megjelent Kriptopénz ABC című kötet szakmai szerkesztője, társszerzője.