A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja tegnap publikálta tanulmányát az egyre zöldebb déli sarkvidéki jégről. A jégen élő algák zöld foltjai ma már olyan nagy területeket fednek be, hogy a furcsa jelenség a műholdakról is látható. Meg ebben a videóban is, amit a kutatók tettek fel a Youtube-ra:

Az algák burjánzása a novembertől februárig tartó déli sarkvidéki nyárban tud megindulni, köszönhetően részben az immár egyre gyakrabban nulla celsius feletti hőmérsékleteknek, részben a pingvinek trágyájának, ami táptalajul szolgál a mikroszkopikus élőlényeknek. Az algásodó felületek 60%-át pingvinkolóniák lakhelyétől számítva öt kilométeren belül vagy gyakran más madarak fészkelőhelyei közelében találták meg a kutatók.

Az algák nem csak zöldre festik a jeget, van, ahol inkább pirosas-narancsos színt adnak az addig fehér mezőknek. A bealgásodó jégfelületek elsőre talán aggasztó jelnek tekinthetők, mint a globális klímaváltozás új, nyugtalanító kísérőjelensége. Ugyanakkor a kutatók számításai szerint ez az eddig biológiailag inaktív területen megjelenő új növényi jellegű élet egyre nagyobb szerepet játszik a légköri szén-dioxid megkötésében.

Méréseik szerint az általuk fellelt 1679 új zöld algás folt 1,9 négyzetkilométernyi jégfelületet fedett le; ezen a területen ezek a fotoszintetizáló élőlények évi 479 tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami mintegy 875.000 benzines autó éves emissziójának felel meg.