A Chandrayaan-3 küldetés keretén belül augusztus 23-án szállt le a Hold felszínén az indiai Vikram leszállóegység, ezzel az ázsiai nemzet lett a negyedik ország, aki sikeres landolást hajtott végre a Föld égi kísérőjén. A Vikram és a Pragyaan nevű holdjáró két hétig gyűjtött értékes adatokat és képeket az égitesten, a holdi éjszaka beálltával pedig "alvó üzemmódba" kapcsolt, az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) pedig azóta sem tudta felébreszteni az űreszközt. Ezzel együtt a küldetés óriási tudományos sikernek tekinthető, és nagy lendületet adott az indiai űrkutatásnak, erre enged következtetni a miniszterelnök, Shri Narendra Modi keddi bejelentése is, miszerint 2035-ig megépítik a Bharatiya Antariksha Station nevű indiai űrállomást, 2040-ig pedig indiai asztronauták lépnek a Hold felszínére.

Nem ébredt fel a történelmi küldetést végrehajtó indiai leszállóegység és holdjáró A Chandrayaan-3 misszió során először landolt leszállóegység a Hold déli pólusánál, de a küldetés remélt folytatására lehet, hogy nem kerülhet sor.

Az ISRO már egy korábbi közleményében is felvetette, hogy a 2030-as évek közepére egy 20 tonnás űrállomást állít majd alacsony Föld körüli pályára, ami körülbelül 400 kilométeres magasságot jelent. A bázison a tervek szerint 15-20 napon át tudnak majd tartózkodni az űrhajósok, a pontos terveket azonban várhatóan csak a 2025-ben esedékes emberes űrrepülési program megkezdése után teszik majd közzé. A Gaganyaan nevű küldetés, amelynek célja, hogy 2025-ben három űrhajóst juttasson alacsony Föld körüli pályára, 20 fő tesztet tartalmaz, köztük három személyzet nélküli küldetést a hordozórakéta tesztelésére az év hátralévő részében éss a jövő év folyamán.

A tesztelési folyamat részeként most szombaton (október 21-én) kerül sor az élőben is követhető, első nagy magasságban végrehajtott megszakítási tesztre, amelynek célja a személyzet menekülési rendszerének validálása. Az ország Sriharikotai űrrepülőtérről induló Test Vehicle Demonstration 1 (TV-D1) küldetés során azt is felmérik, hogy az ejtőernyők képesek-e hatékonyan stabilizálni az űrhajót és lassítani azt a Föld légkörébe való visszatérés során.

Mindezek mellett az ISRO egy Shukrayaan-1 nevű Vénusz-űrszondát fejleszt a rendkívül forró bolygó felszínének tanulmányozására, valamint tervben egy második Mars körül keringő űreszköz építése is. India előző, Mars Orbiter Mission (MOM) nevű küldetése 2013-ban indult, és nyolc éven át tanulmányozta a vörös bolygó légkörét, mielőtt 2022 áprilisában végleg elvesztette a kapcsolatot a Földdel. A következő, Mars Orbiter Mission 2 fedélzetén valószínűleg már kamerákat is elhelyeznek a bolygó felszínének vizsgálata céljából, illetve lehetséges, hogy a küldetés egy leszállóegységet is tartalmaz majd, bár a misszió részletei még nem véglegesek.

(A borítókép illusztráció. Forrás: Getty Images/fStop Images - Caspar Benson)