India 2035-re megépíti a saját űrállomását, 2040-ig pedig embereket juttat a Holdra

2023 / 10 / 19 / Bodnár Barna
India 2035-re megépíti a saját űrállomását, 2040-ig pedig embereket juttat a Holdra
A Chandrayaan-3 augusztusi, sikeres landolása után India még ambiciózusabb célokat tűzött ki maga elé: 2035-ig egy alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomást épít, 2040-ig pedig űrhajósokat juttat a Hold felszínére.

A Chandrayaan-3 küldetés keretén belül augusztus 23-án szállt le a Hold felszínén az indiai Vikram leszállóegység, ezzel az ázsiai nemzet lett a negyedik ország, aki sikeres landolást hajtott végre a Föld égi kísérőjén. A Vikram és a Pragyaan nevű holdjáró két hétig gyűjtött értékes adatokat és képeket az égitesten, a holdi éjszaka beálltával pedig "alvó üzemmódba" kapcsolt, az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) pedig azóta sem tudta felébreszteni az űreszközt. Ezzel együtt a küldetés óriási tudományos sikernek tekinthető, és nagy lendületet adott az indiai űrkutatásnak, erre enged következtetni a miniszterelnök, Shri Narendra Modi keddi bejelentése is, miszerint 2035-ig megépítik a Bharatiya Antariksha Station nevű indiai űrállomást, 2040-ig pedig indiai asztronauták lépnek a Hold felszínére.

Nem ébredt fel a történelmi küldetést végrehajtó indiai leszállóegység és holdjáró A Chandrayaan-3 misszió során először landolt leszállóegység a Hold déli pólusánál, de a küldetés remélt folytatására lehet, hogy nem kerülhet sor.

Az ISRO már egy korábbi közleményében is felvetette, hogy a 2030-as évek közepére egy 20 tonnás űrállomást állít majd alacsony Föld körüli pályára, ami körülbelül 400 kilométeres magasságot jelent. A bázison a tervek szerint 15-20 napon át tudnak majd tartózkodni az űrhajósok, a pontos terveket azonban várhatóan csak a 2025-ben esedékes emberes űrrepülési program megkezdése után teszik majd közzé. A Gaganyaan nevű küldetés, amelynek célja, hogy 2025-ben három űrhajóst juttasson alacsony Föld körüli pályára, 20 fő tesztet tartalmaz, köztük három személyzet nélküli küldetést a hordozórakéta tesztelésére az év hátralévő részében éss a jövő év folyamán.

A tesztelési folyamat részeként most szombaton (október 21-én) kerül sor az élőben is követhető, első nagy magasságban végrehajtott megszakítási tesztre, amelynek célja a személyzet menekülési rendszerének validálása. Az ország Sriharikotai űrrepülőtérről induló Test Vehicle Demonstration 1 (TV-D1) küldetés során azt is felmérik, hogy az ejtőernyők képesek-e hatékonyan stabilizálni az űrhajót és lassítani azt a Föld légkörébe való visszatérés során.


A Chandrayaan-3 a Holdon (Fotó: ISRO)

Mindezek mellett az ISRO egy Shukrayaan-1 nevű Vénusz-űrszondát fejleszt a rendkívül forró bolygó felszínének tanulmányozására, valamint tervben egy második Mars körül keringő űreszköz építése is. India előző, Mars Orbiter Mission (MOM) nevű küldetése 2013-ban indult, és nyolc éven át tanulmányozta a vörös bolygó légkörét, mielőtt 2022 áprilisában végleg elvesztette a kapcsolatot a Földdel. A következő, Mars Orbiter Mission 2 fedélzetén valószínűleg már kamerákat is elhelyeznek a bolygó felszínének vizsgálata céljából, illetve lehetséges, hogy a küldetés egy leszállóegységet is tartalmaz majd, bár a misszió részletei még nem véglegesek.

(A borítókép illusztráció. Forrás: Getty Images/fStop Images - Caspar Benson)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Halottnak nyilvánították az űreszközt, ami magyar műszert is vitt a Holdra
Halottnak nyilvánították az űreszközt, ami magyar műszert is vitt a Holdra
Szomorú véget ért az IM-2 küldetés, de a Vízszimatoló működött a Holdon.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.