Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) Chandrayaan-3 missziója során idén augusztus 23-án landolt a Holdon a Vikram leszállóegység és a Pragyan rover, a sikeres leszállással pedig egyből történelmet írtak, tekintve, hogy ez volt az első alkalom, hogy a Hold déli sarkvidékére érkezett űreszköz. India számára különösen fontos volt a küldetés megfelelő kivitelezése, mivel a 2019-es Chandrayaan-2 misszió, amellyel szintén a Hold déli pólusát célozták, kudarcba fulladt, mikor a leszállóegység a Hold felszínének csapódott. A Chandrayaan-3 tervezésekor több elemét is felhasználták a korábbi küldetésnek, a kommunikációt például részben az akkor Hold körüli pályára állított keringőegységen keresztül valósították meg.

A Vikram és a Pragyan kevesebb mint két hétig dolgozott csak az égitesten, majd a holdi éjszaka miatt az ISRO lekapcsolta őket, pontosabban alvó állapotba helyzete, amíg a sötét és fagyos időszak véget nem ér. A holdjáró szeptember 2-án, a leszállóegység két nappal később fejezte be munkáját, miután egy különleges manőver során a hajtóműve átmeneti beindítása révén elemelkedett a felszíntől és 40 centiméterrel arrébb "ugrott". Az ISRO ezt a szokatlan műveletet részben tesztnek szánta azokra a leendő missziókra való előkészületként, amelyek során majd a Holdról kell indítani az űreszközöket. Mielőtt a Vikram és a Pragyan alvó módba kerültek volna, az Űrkutatási Szervezet ellenőrizte, hogy a napelemeik megfelelő irányba fordulnak-e, vagyis az első napsugarak el tudják-e érni őket a holdi éjszaka után. A napelemek feltöltése ugyanis lehetőséget ad rá, hogy a küldetés folytatódjon, amennyiben az elektronikus eszközök nem károsodtak a hidegtől.

Chandrayaan-3 Mission:
Efforts have been made to establish communication with the Vikram lander and Pragyan rover to ascertain their wake-up condition.

As of now, no signals have been received from them.

Efforts to establish contact will continue.

— ISRO (@isro) September 22, 2023

Az ISRO reményei szerint a két űreszköz ébredésére szeptember 22-én kerülhetett volna sor és meg is próbálkoztak a kommunikációs kapcsolat létesítésével, de eddig nem jártak sikerrel és nem kaptak semmilyen jelet sem a leszállóegységtől, sem a holdjárótól. Az űreszközök "ébresztése" nem a földi vezérlőközpontból történik, hanem automatikus és elméletileg a napelemek általi töltés után azonnal reagálnia kellett volna a Vikramnak és a Pragyannak. A csend oka lehet az űreszközök károsodása is, de az ISRO munkatársai egyelőre még nem adták fel a reményt a kapcsolat felvételére.

Amennyiben mégis sikerül felébrednie az egységeknek, a Chandrayaan-3 misszió folytatódhatna tovább az adatgyűjtéssel és tudományos munkákkal, különös tekintettel a víz keresésére a déli pólus környékén, egészen a következő holdi éjszakáig.

(Fotó: ISRO)