Az indiai és eurázsiai tektonikus lemezek ütközése, amely a Himaláját is létrehozta, olyan összetett földalatti folyamatokat indított el, amely az új bizonyítékok alapján az indiai lemez kettéválásához vezethet. Egy új tanulmány szerint az indiai lemez sűrűbb alsó része Tibet alatt leválhat, függőleges törést okozva, ami kihat a földrengés-veszélyre is.

A Himalája, a Föld legmagasabb hegylánca, az indiai és eurázsiai tektonikus lemezek folyamatos ütközésének eredménye. Ez a monumentális “karambol”, amely körülbelül 60 millió évvel ezelőtt kezdődött, drámai módon alakította át a tájat: míg a tornyosuló csúcsok ennek az ütközésnek a látható jelei, az igazi akció mélyen a föld alatt történik, ahol a tektonikus lemezek összetett módon hatnak egymásra.

A hagyományos felfogás alapján a kontinentális tektonikus lemezek nem csak vastagok, de nagy a felhajtóerejük vagyis az úszóképességük. Ez azt jelenti, hogy ezek a lemezek nem süllyednek be könnyen a földköpenybe, vagyis a föld alatti mélyebb rétegekbe, amikor összeütköznek más lemezekkel. Ebből a szempontból azonban különösen az indiai lemez volt vita tárgya: egyes tudósok úgy vélik, hogy vízszintesen csúszik Tibet alatt, míg mások úgy gondolják, hogy gyűrődik és süllyed.

Egy friss tanulmány azonban új és meglepő forgatókönyvet javasol – számol be róla a Science. Ezek szerint az indiai lemez egy része “leváláson” (delamináció) megy keresztül, ahogy az eurázsiai lemez alatt mozog: a folyamat során az indiai lemez sűrűbb alsó része leválik a magasabban elhelyezkedőről, amit függőleges törés vagy szakadás kísér. Ez a felfedezés, amelyet az Amerikai Geofizikai Unió konferenciáján mutattak be 2023 decemberében, komoly lépést jelent a Himalája kialakulásának és a regionális földrengések veszélyeinek a megértésében.

A tektonikus lemezek ilyen módon történő “kicipzározásának” koncepciója nem új, és a kontinentális belső terekben és számítógépes modellekben is felfedezték, de a himalájai ütközés az indiai lemez változatos vastagsága és összetétele miatt ideális helyszín az ilyen jelenségek megfigyelésére.

A kutatás része volt a földrengéshullámok elemzése és a hélium izotóp arányának tanulmányozása tibeti forrásokban, és ezek a vizsgálatok a delaminációs elmélettel összhangban lévő mintákat tártak fel. A további szeizmikus vizsgálatok pedig alátámasztották, hogy az indiai lemezen szakadás található.

Ezeknek a tektonikai folyamatoknak a megértése kulcsfontosságú, mivel a Föld szinte minden szárazföldjét ilyen ütközések alakították ki. Az újonnan azonosított törés vagy szakadás befolyásolhatja a jelenlegi tibeti földrengések kockázatát is, ami arra utal, hogy mélyebb kapcsolat van a felszín alatti tektonikus tevékenységek és a felszíni geológiai jelenségek között, mint eddig gondoltuk.

(Kép: Pixabay/Simon)