A NASA Mars Reconnaissance Orbiter keringőegysége az ügynökség egyik veterán segítőtársa, amely 2005-ben indult küldetésére a Földről és 2006 óta végzi tudományos munkáját a bolygó körül körözve. A szonda fő feladata, hogy víz után kutasson a Mars felszínét figyelve és a bolygó éghajlatát monitorozza, valamint, hogy a jövőbeli missziók számára ideális leszállóhelyeket azonosítson. Az űreszköz lassan két évtizede tartó missziója jócskán túlszárnyalta az eredeti elképzeléseket az élettartama hosszával kapcsolatban, de a szonda még mindig hasznos munkát végez és időnként nem várt módon is hozzájárul az adatgyűjtésekhez.
A szonda ebben a tekintetben hasonlít az InSight leszállóegységhez, amelyet szintén a NASA küldött a Marsra a szeizmikus tevékenységek feltérképezésére 2018-ban és az MRO-hoz hasonlóan a terveket túlteljesítve működött éveken át, dupla annyi ideig szolgálva az ügynökséget, mint korábban gondolták. Az InSight számos adattal gazdagította a Marsról szóló tudást és több mint 1300 marsrengésről, vagyis szeizmikus tevékenységről gyűjtött információkat és végzett méréseket. A szonda vesztét végül a vörös bolygó pora okozta, ami olyannyira belepte az energiát biztosító napelemeit, hogy az üzemelése egyre nehézkesebbé vált, így 2022-ben már minden erőfeszítés ellenére sem sikerült jelentős változást elérni az állapotában. Az InSight 2022 decemberében köszönt el és utoljára még képet küldött az előtte elterülő marsi tájról.
A szonda azonban még halála után is segít a tudományos munkákban.
Can you spot @NASAInSight?
— NASA Mars (@NASAMars) May 6, 2024
The retired lander was recently spotted by the Mars Reconnaissance Orbiter. By studying InSight's landing site over time, scientists can see how quickly dust accumulates, which helps estimate the age of other surface disturbances. pic.twitter.com/ZsazACkZSs
A NASA bejelentése szerint az MRO keringőegység májusban rátalált az InSightra és képet készített az örökre leparkoló űreszközről, amit lassan belep a por. A szondának nem voltak olyan eszközei, amelyekkel megoldható lett volna akár a napelemek, akár más berendezések megtisztítása, ezért a NASA mérnökei még 2022-ben más módszerekkel próbálták megszabadítani a kosztól, többek között még több port lapátoltak rá a robotkarral, abban bízva, hogy a nagyobb szemcsék lesodorják a finomabb réteget, de a metódus nem volt elég eredményes. Mivel a napelemek kimerülése után az InSight nem tud mozdulni többé, ezért most már ilyen akciókra sincs lehetőség és a por folytonosan gyűlik a tetején. A kutatók számára viszont a szonda balsorsa előnnyé is válhat, az űreszközt beborító szemcseréteg megfigyelésével és a folyamat vizsgálatával ugyanis bepillantást nyerhetnek a Mars felszínén zajló eseményekbe és bizonyos jelenségek kormeghatározásában is segíthet az így kapott információ.
A Marson (a felszínen) jelenleg három űreszköz, pontosabban rover tevékenykedik aktívan, a Curiosity, a Csuzsung és a Perseverance, emellett készül a sokat késlekedő ExoMars missziós Rosalind Franklin marsjáró is, aminek indítását jelenleg 2028-ra tervezik.
(Fotó: NASA)