Az irányított energiájú fegyverek egyik fajtáját, a lézerrel működő légvédelmi rendszert az Egyesült Államok Hadseregének DE M-SHORAD (Directed Energy Maneuver-Short Range Air Defense) programján belül fejleszti a Raytheon Technologies részeként működő Raytheon Intelligence & Space és a berendezés újabb teszten bizonyította, hogy a jövő fegyveres konfliktusaiban fontos szerepet játszhat a katonák védelme során. A rendszer egy 50 kW-os nagyenergiájú lézer, egy Ku720 radar, egy elektrooptikai/infravörös (EO/IR) képalkotó műszer és a lézersugár pontos célzását lehetővé tevő irányítóberendezés kombinációjából áll és az első tesztjére tavaly nyáron került sor, a sikeres próbákat követően pedig, tavaly szeptemberben, további három egység megépítésére kapott megbízást a Raytheon.
A cég leírása szerint az irányított energiájú fegyver használható megfigyelési és információszerzési feladatokra is, de hatásos számtalan fegyvertípussal szemben, amelyek a katonákat fenyegetik, beleértve azokat a modern technológiájú eszközöket is, amelyek hadászati alkalmazása az elkövetkező időkben még a mostaninál is nagyobb szerepet fog kapni. A drónokkal szembeni védelem egyik leghatékonyabb módszere lehet az irányított energiájú fegyverek mikrohullámú vagy lézeres verziója, előbbit a THOR és a Mjölnir formájában készíti a Hadsereg és a Légierő a Leidos céggel együttműködésben, utóbbinak legeredményesebb példája a DE M-SHORAD rendszere.
A védelmi fegyvert a Raytheon májusi beszámolója szerint négyhetes folyamatos gyakorlatozás során tesztelték és, mint kiderült, a rendszer képes megbirkózni a 60mm-es aknavetőkkel és akár egészen nagy méretű drónokkal is.
"A katonák a terepen egyre összetettebb fenyegetésekkel néznek szembe és a harcok során próbára tett szenzoraink, szoftvereink és lézereink készen állnak arra, hogy a védelem új szintjét nyújtsák számukra."
- mondta Annabel Flores a cég Elektronikus Hadászati Rendszerek részlegének elnöke - "A Hadsereg az eddigi legkeményebb kihívást állította elénk - rakétákat, tüzérségi fegyvereket és aknavetőket kellett kivédeni - és egy alapvető lépést tettünk az úton, hogy biztosítsuk azt az irányítható, rövid hatótávú légi védelmet, amire a katonáknak szüksége van."
A rendszert a mostani próba során Stryker harci járművekkel integrálták, de a lézeres megoldás más konfigurációban is működőképes, vagyis hajókra és repülőgépekre is telepíthető. A lézerfegyverekkel ellátott repülőgépek kialakításán a Légierő egyébként régóta dolgozik, de más országok, például Kína és India is fejlesztik a maguk verzióját, a Global Times januári hírei szerint a J-20 lopakodót szerelhetik majd fel lézerekkel, Indiában pedig készül a DURGA II, ami szintén földi, vízi, és légi járművekről is bevethető lesz.
(Fotó: Raytheon Intelligence & Space/US Army/Jim Kendall)