Ismét felmerült, hogy rakétaelhárító-rendszerrel szereljék fel a polgári repülőgépeket

2022 / 01 / 16 / Bobák Áron
Ismét felmerült, hogy rakétaelhárító-rendszerrel szereljék fel a polgári repülőgépeket
A polgári utas- és teherszállító gépek rakétaelhárító-rendszerrel való felszerelése évtizedek óta napirenden van, most a FedEx kérelme kapcsán került elő újra a téma.

A The Drive számolt be róla, hogy az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala, az FAA nemrég egy olyan javaslatot juttatott el az USA Közlekedési Minisztériumához, amely alapján a FedEx engedélyt kapna rá, hogy infravörös rakétaelhárító-rendszerrel szereljék fel a Boeing A321-200-as gépeiket. A főként utasszállítóként használt repülőgépek egyelőre nem jelentek meg a FedEx flottájában, ugyanakkor a jövőben várhatóan több szállítmányozással foglalkozó cég is rendszeresíteni fogja őket.

Az FAA az indoklásában kifejti, hogy az elmúlt években számos olyan incidens történt, amikor polgári repülőgépekre vállról indítható rakétával, úgynevezett MANPADS-szel támadtak, az infravörös rakétavédelmi rendszer pedig alkalmas lenne ezeknek az incidenseknek a megelőzésére. A The Drive szerint a FedEx úgynevezett Directional Infrared Counter Measures (DIRCM) rendszerrel szerelné fel a gépeit, amelyek alkalmasak arra, hogy irányított infravörös fénnyel megvakítsák a hőkövető rakétákat, és elcsalják azokat a célpont közeléből. Az ilyen rendszereket ma már széles körben alkalmazzák katonai teherszállítógépeknél és helikoptereknél, azonban a polgári repülésben nem terjedtek el.


A Northrop Grumman Guardian rakétaelhárító-rendszere egy KC-135 repülőgépre felszerelve (Fotó: Northrop Grumman)

Az egyetlen légitársaság, ami ilyen rendszerrel látja el a gépeit, az izraeli El Al, akik még 2004-ben kezdtek el kísérletezni a gépeik rakéták elleni védelmének fejlesztésével. A légitársaság gépeit eleinte hőcsapdákkal (úgynevezett flare-rel) látták el, ez azonban több szempontból sem bizonyult jó választásnak, így később áttértek a lézeres C-Music rendszerre, ami szintén egy DIRCM-típusú rakétaelhárító-rendszer.

Hozzá kell tenni, hogy az ilyen elhárítórendszerek nem alkalmasak bármilyen támadás kivédésére. Az utóbbi idők legsúlyosabb, polgári repülőgépek ellen elkövetett támadása 2014-ben következett be, amikor a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát Ukrajna felett rakétatalálat érte. A 298 halálos áldozatot követelő támadást a későbbi vizsgálatok szerint egy orosz Buk rakétarendszerrel követték el, amely radarirányítással működik, így ha a Boeing 777-es fedélzetén lett is volna infravörös rakétaelhárító-rendszer, a tragédiát az sem tudta volna megakadályozni.

Az ilyen jellegű támadások azonban rendkívül ritkák, sokkal gyakoribb, hogy a repülőgépeket vállról indítható rakétával veszik célba, jellemzően a felszállást követően vagy a leszállás előtt. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet az 1970-es évek óta legalább 42 ilyen támadást tart nyilván, amelyek közül a The Drive több emlékezetes esetet is felsorol a közelmúltból. 2002-ben az izraeli Arkia Airlines Kenyából Izraelbe tartó Boeing 757-esének kellett kényszerleszállást végrehajtania Tel Avivban 260 utassal a fedélzetén, miután felszállás után repeszek találták el a repülőgépet. Egy évvel később a DHL teherszállító repülőgépe került bajba, amikor Irakból Bahreinbe tartva eltalálta egy vállról indítható rakéta, és bár a gép komoly sérüléseket szenvedett, a pilótáknak sikerült vele épségben leszállniuk.

Ahogy a lap megemlíti, a FedEx már 2006 óta kísérletezik az ilyen jellegű rendszerek telepítésével: a 2000-es években McDonnell MD-10 és MD-11 típusú repülőgépeket láttak el a Northrop Grumman Guardian nevű DIRCM rendszerével, amit kifejezetten a szállítmányozó cég igényeinek megfelelően fejlesztettek ki. A tesztre az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal programjának keretében került sor, amelyben a Northrop Grumman rendszere mellett egy másik infravörös rakétaelhárító-rendszerrel, a BAE Systems JetEye nevű megoldásával kísérleteztek. A 2010-ben kiadott jelentés megállította, hogy mindkét rendszer alkalmas lenne a repülőgépek megvédésére, ami évente mintegy 800 millió utasnak jelenthetne védelmet. A jelentés ugyanakkor úgy számolt, hogy az összes nagyobb (amerikai) utasszállító, vagyis mintegy 3600 repülőgép felszerelése nagyjából 43,3 milliárd dollárba kerülne.

A Repüléstudományi Közlemények című folyóiratban 2014-ben megjelent cikkében Ványa László megemlíti, hogy a Guardian rendszer elsősorban azért nem terjedhetett el, mert a biztosítótársaságok bejelentették, hogy nem biztosítják azokat a repülőgépeket, amelyek olyan veszélyes övezetbe repülnek, ahol egy ilyen elhárítórendszerre szükség lehet. Nem ez volt az első alkalom, amikor az ambiciózus terveket végül nem követték valódi intézkedések, hiszen ahogy arról a Népszabadság 2004-ben beszámolt, a fokozódó terrorfenyegetettség jegyében az amerikai törvényhozás már 2004-ben jóváhagyta, hogy a polgári utasszállító gépeket felszereljék a vállról indítható föld-levegő rakéták elleni védelemmel, azonban ez a terv a mai napig nem valósult meg.

(Borítókép: A FedEx McDonnell Douglas MD-11 gépe a Northrop Grumman Guardian rendszerével felszerelve, 2005-ben, Fotó: Alan Radecki/Wikimedia Commons/CC BY-SA 3.0)

A jövőben elkerülhetik a repülőgépek a villámcsapást? Manapság ha egy repülőgépet villámcsapás ér, a pilótának le kell szállnia amilyen gyorsan csak lehet, majd műszaki ellenőrzésre vinni a járművet. Mindez azonban időigényes, és legfőképpen költséges folyamat. De mit tehet a tudomány?


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.