Mint azt a The War Zone is megírta, az amerikai Védelmi Minisztérium (OSD) több részletet is megerősített az eset kapcsán a lapnak:

"A Védelmi Minisztérium és a Szövetségi Repülési Hivatal (FAA) április 28-án észlelt és megfigyelt egy pilóta nélküli ballont Hawaii partjainál, amely körülbelül 36 000 láb magasságban lebegett. A ballon tulajdonosa ismeretlen, de semmi sem utal arra, hogy egy idegen vagy ellenséges hatalom irányította volna vagy végzett volna vele manővereket.”

A Minisztérium elárulta azt is, hogy arra sem utal semmi jel, hogy a ballon bármiféle fenyegetést jelentett volna, annak ellenére sem, hogy olyan magasságban repült, amelyet a civil légi közlekedés is használ. Ezen kívül a ballon nem került sem katonai, sem pedig kormányzati “érzékeny” objektumok légterébe. Ezek miatt a Minisztérium katonai parancsnokainak a döntése alapján úgy határozott, hogy nem szükséges semmiféle művelet a ballonnal szemben, ami azóta elhagyta Hawaii légterét. A ballon útját innentől a Szövetségi Légi Irányítás (FAA) követi nyomon.

A történetről elsőként az NBC News számolt be, és ők úgy értesültek, hogy a ballon Mexikó irányába haladt tovább. Érdekesség, de nagyjából három hónapja az FAA arra figyelmeztette a pilótákat, hogy Hawaiitól keletre ebben a magasságban repülhetnek ballonok. Az eset azért is érdekes, mert február 4-én egy amerikai F–22 kilőtt egy ballont (ami az USA szerint egy Kínához köthető kémeszköz), amit ezt követően úgy egy hét leforgása alatt három ismeretlen tárgy kilövése követett az USA és Kanada felett.

Mint a The War Zone írja, a közösségi médiára kikerült katonai kommunikáció alapján a ballont egy C–17A géppel figyelték meg eleinte. A The War Zone így ír erről a gépről:

“Bár nem megfigyelő platformnak tervezték, a C–17A jelentős hatótávolsággal és jó kilátással rendelkezik a személyzet több tagja számára a pilótafülkéből és a repülőgép egyéb helyeiről. Ha a Hawaii mellett repülő léggömb valóban 36 000 láb magasságban volt, a Globemaster III képes lett volna látni, sőt dokumentálni is, de ez nem könnyű feladat, figyelembe véve a C–17 sebességét és egy lassan repülő ballonszerű tárgyat. A C–17A robusztus kommunikációs csomaggal is rendelkezik, amely a konfigurációtól függően lehetővé teszi a legénysége számára, hogy gyorsan megosszák a mobiltelefonokról készült képeket és videókat a ballonról.”

Egy tanítógép pilótája beszámolt arról is, hogy a légiirányítás kitiltott minden civil gépet a Hawaii-szigetcsoport Nagy Szigetnek nevezett tényleges Hawaii-sziget légteréből folyamatban lévő katonai tevékenység miatt. Nem sokkal később két F–22 is vészhelyzeti landolást hajtott végre a közeli reptéren, az első ismeretlen okból, a második valószínűleg a kifogyott üzemanyag miatt. Jó eséllyel tehát a ballon kapcsán mozgosították a Hawaii Air Nemzeti Gárda 154. szárnya alá tartozó F–22-eseket is. A februári kilövések nagy részét egyébként épp ezek a gépek, az USA (de talán a világ) legjobb, kifejezetten légicsatákra tervezett gépei végezték.

A Pentagon azt is megerősítette a The War Zone-nak, hogy ennek a legújabb ballonnak az észlelése és nyomon követése a nem részletezett "újonnan megállapított paraméterek alkalmazását jelentette az Egyesült Államok légterének megfigyelésére". A lap megemlíti azt is, hogy rejtély, hogy ezen újonnan megállapított paramétereket miért csak mostanság kezdték alkalmazni, mikor a kémballon már elég régóta használt módszer. Akadnak azonban egyéb rejtélyek is, melyekről korábbi cikkünkben írtunk:

Kiderült, mi a helyzet az USA vadászgépei által februárban lelőtt objektumokkal kapcsolatos felvételekkel Februárban nyugodtan mondhatjuk, hogy páratlan eseményekre került sor – egy kínai kémballon kilövését követően amerikai vadászgépek három azonosítatlan tárgyat is kilőttek az USA és Kanada felett. Hogy pontosan mik voltak ezek a tárgyak, azt máig nem tudni.

Ezen rejtélyek a leginkább a február 4-én kilőtt kínai kémballont követően leszedett három másik objektummal kapcsolatosak. Ezek roncsairól, illetve a roncsok felkutatására tett erőfeszítések sikeréről vagy kudarcáról azóta sem tudni semmit. Annak ellenére sem, hogy az első ballon roncsainak a kihalászásáról készült képeket az USA szinte rögtön a nyilvánosságra hozta. Mint a fentebbi cikkünkben írjuk, az adatigényléskor csak annyi derült ki, hogy minden ezzel kapcsolatos adat szigorúan titkosnak minősül. Képeket egyelőre a mostani esetről sem publikáltak ezen sorok írásáig.

(Kép: Pixabay/12019 / 10255 images)