Az űrteleszkóp kezelői jelenleg a James Webb műszereinek a beállítását végzik, ennek keretében készült el a Tejútrendszer körül keringő törpegalaxist megörökítő fotó is, amivel az úgynevezett MIRI (mid-infrared instrument) műszert tesztelték. A kamerából és spektrométerből álló eszköz a közepes és hosszú infravörös sugárzást képes érzékelni 4,6 és 28,6 mikron közötti hullámhosszon, így olyan dolgokat is lát, amit a James Webb többi műszere nem. Ennek tulajdonítható az is, hogy a teleszkóp részegységei közül ez üzemel a leghidegebb hőmérsékleten, hiszen az infravörös tartománynak ez a része csak úgy érzékelhető, ha a közelben minden hőforrást teljesen kiiktatnak.

"A képen a policiklusos aromás szénhidrogének, vagyis a szénből és hidrogénből álló molekulák kibocsátása látható, amelyek fontos szerepet játszanak a csillagközi gázok hőegyensúlyában és kémiájában. Amikor a Webb megkezdi a tudományos megfigyeléseket, a MIRI-vel végzett, ehhez hasonló vizsgálatokkal a csillagászok betekintést nyerhetnek a csillagok és protoplanetáris rendszerek születésébe" - magyarázza a kép tudományos jelentőségét a NASA közleménye. Az amerikai űrügynökség a James Webb által most készített kép mellé odarakta a 2020-ban nyugdíjazott Spitzer űrtávcső által korábban készített képet is, így különösen szembeötlő, mennyivel jobb minőségű fotókat várhatunk majd az új eszköztől.

A december végén útnak indított űrtávcső több mint tíz évig tartó küldetése során a világűr mélyéről érkező infravörös sugarakat fogja összegyűjteni a hatalmas tükrei segítségével, a kutatók számításai szerint pedig azt is látni fogják, hogyan nézett ki a világegyetem alig néhány száz millió évvel az ősrobbanás után.

(Borítókép: NASA/ESA/CSA/STScI)

Beállították a James Webb űrteleszkóp tükreit, a végeredmény pedig a kutatók várakozásait is felülmúlta A NASA közzétette az első fotót, amit a már beállított főtükörrel készítettek egy távoli csillagról.