A nonprofit vállalat ötlete fordulópontot jelenthet a klímaváltozás elleni harcban. Tom Green, a Project Vesta vezérigazgatója a Fast Companynak reagált az újításra: „Célunk, hogy elősegítsük az éghajlatváltozás visszaszorítását azáltal, hogy trillió tonna szén-dioxidot kővé alakítunk." Alapelgondolásuk az egyébként természetes folyamat felgyorsítása, ami azonban normál esetben rendkívül lassú, és csupán geológiai időben mérhető.

"Amikor eső esik a vulkáni kőzetekre, azok kissé feloldódnak, és elindítanak egy kémiai reakciót, melynek során szén-dioxid válik ki a légkörből, majd hidrogén-karbonát molekulaként a vízbe kerülnek."-magyarázza Green.

Ha teleszórják zöld ásványokkal a tengerpartokat, azok a hullámzással kölcsönhatásban szén-dioxidot kötnek meg a levegőből. A tengeri organizmusok páncélzatuk építésénél hasznosítják a vízbe kerülő hidrogén-karbonátot, ami idővel pedig mészkőként lerakódik a tengerfenéken. Korábbi tanulmányok már beigazolták a módszer sikerességét, ám ezt strandokon mostanáig senki sem alkalmazta. Green és csapata mögött azonban több mint harminc évnyi tudományos kutatás áll, beleértve számos laboratóriumi kísérletet és elméleti munkát. "Mostanra eljutottunk arra pontra, hogy feltegyük magunknak a kérdést: miért hagynánk a projektet a laboratórium falai között? Elvégre valós tengerparti kísérletekre van szükségünk annak bizonyítására, hogy elméleteink valóban működnek. Át kell hidalnunk a tudományos világ, a kormány és a magánszektor közti szakadékot."

A projekt a Climitigation nevű szervezettel együttműködve valósul meg; utóbbi célja az olyan globális felmelegedés elleni stratégiák megvalósítása, amelyek bár nagy potenciállal bírnak, mégis túl kevés anyagi befektetést kaptak.

"Technológiánk tökéletesen megfelel ennek a képnek, hiszen a mostanáig elmaradt kellő anyagi támogatás ellenére az elősegítheti a klímaváltozás visszaszorítását."-teszi hozzá Green.

A Project Vesta már meg is találta első befektetőjét a Stripe, hitelkártya kibocsátással foglalkozó cég vezetőségében, akik már múlt évben is egymillió dollárral járultak hozzá a fejlesztésekhez, idén pedig további másfél millió dollárral támogatják a kísérleteket.

Ugyanakkor potenciális ökológiai kihívások merülhetnek fel a kőzetek telepítésével kapcsolatban, különösen az olyan strandokon, ahol azok természetesen nem fordulnak elő. Egyes kritikusok szerint a zöld ásványok nehézfémeket, például nikkelt szabadíthatnak fel, bár Green szerint a vízbe kibocsátott nikkel nincs hatással a tengeri fajok életére. Mindenesetre az első próbálkozásoktól kezdve árgus szemekkel figyelik majd a a fémkoncentrációkat a vízben, a homokban és a helyi organizmusok szöveteiben, hogy teljes mértékben megérthessék a beavatkozás összes hatását. Az igazgató hozzátette: szerinte sokkal valószínűbb, hogy

az ásványok hozzájárulnak az ökoszisztéma helyreállításához egyrészt a szén-dioxid megkötésével, másrészt azáltal, hogy csökkentik az óceánok savasodását.

A munkálatok még idén megkezdődnek -bár a koronavírus-járvány miatt csak késleltetve-, két különálló, eldugott karib-térségi öbölben, hogy a kutatók később összehasonlíthassák eredményeiket. Ha sikerrel járnak, a projekt más előnyöket is eredményezhet a fentieken kívül; "Ez messze a legolcsóbb, mégis tartós sikerrel kecsegtető módszer a szén-dioxid megkötésére ”-mondja Green. „Ráadásul pontról pontra mérhető és kiszámítható, így 'tervrajzát' a későbbiekben más cégek és kormányzati szervek is átvehetik."

(Fotó: Project Vesta)