A “téli csodaország” esztétika eléggé lerágott csont, pláne ezekben a napokban. Na de akkor is ez a véleményünk, ha ez a bizonyos csodaország egy teljesen másik bolygón található? Méghozzá nem máshol, mint a Vörös Planétán, a Marson! A karácsonyi hangulatú képeket az ESA Mars Express űrszondája rögzítette a Mars déli pólusánál. Mint azt a sajtóközlemény írja, a képeket szemlélve szinte hallhatjuk, ahogy frissen roppan a hó a lábunk alatt, és mintha egy fénylő égbolt világítaná be a tájat – ám a valóság még ennél is különlegesebb: a felvételeken a szén-dioxid jég és a por káprázatos kavargása tűnik fel a Vörös Bolygó déli féltekéjének Australe Scopuli régiójában.
„A világos és sötét rétegek látványos kontrasztja a régió jellegzetes sarki, réteges lerakódásait rajzolja ki”
– magyarázza a Mars Express csapata.
Ezekben a jégrétegekben változó mennyiségű por kötődik meg, és ahogy a dombokat és völgyeket beborítják, valóban földöntúli látványt nyújtanak. Ha 3D-ben figyelnénk a tájat, bizonyos pontokon akár egy szárazföldi síparadicsomra is emlékeztethet: lejtők és kanyargós pályák rajzolódnak ki. Ez a “síterep” azonban igencsak extrém, el kellene itt a forralt bor és pálinka, hiszen a hőmérséklet akár -125 °C-ra is süllyedhet.
Egy “marsi síelőnek” ráadásul a porfúvásokkal is számolnia kellene: a felvétel 2022. június 16-án készült, nagyjából a bolygó déli nyári napfordulója idején, amikor sok helyen a jégfoltok a szublimáció miatt már eltűntek. Ilyenkor a napfény áthatol a szén-dioxid jég áttetsző felső rétegén, felmelegíti az alatta elhelyezkedő talajt, ami így aztán gázzá melegíti a jeget. Ez a gáz zsebekben gyűlik össze, végül megrepeszti a jégfelszínt, és porral telített szökőkutakként tör a felszínre, legyező alakú nyomokat hagyva maga után.
“Ezeknek a legyezőszerű képződményeknek a hossza néhány tíz métertől akár több száz méterig is terjedhet”
– teszi hozzá a Mars Express csapata. A korábbi felvételek is mutattak már hasonló folyamatokat, amelyek a Mars jellegzetes “pók” formáit alakítják ki – amiről korábban mi is írtunk:
Ha közelebbről – főként perspektivikus nézetben – vizsgáljuk a felvételeket, észrevehetjük, hogy ezek a porfúvások gyakran a fagyott lerakódások közötti réteghatárokat követik. Valószínűleg azért, mert itt a szerkezet gyengébb pontjain a beszorult gáz könnyebben tud utat törni magának. Bár a fagy lassan enyhül, ez az időszak még így is bámulatos a Marson – hóembert azért nem tudnánk építeni.
A Mars Express fedélzetén található nagy felbontású sztereó kamera a Német Repülési Központ (DLR) fejlesztése és ők is üzemeltetetik. Az adatok feldolgozása a DLR Bolygókutatási Intézetében zajlott, míg a végső képalkotást a Freie Universität Berlin bolygótudományi és távérzékelési csapata végezte.
(Kép: az Australe Scupoli jeges domjai, forrás: ESA)