A KSH adatai szerint, amelyek a 16 és 74 éves magyarországi lakosok internethasználati szokásait mutatják, a világhálót rendszeresen felkereső személyek száma az elmúlt másfél évtizedben több mint duplájára nőtt hazánkban: 2005-ben még csak 37% használta a netet, 2021-ben ez már 89%-ra emelkedett. Míg a 2000-es évek első évtizedében inkább az otthoni vagy munkahelyi internethasználat volt a jellemző, addig mára már egyre többen rendelkeznek mobilnettel is, vagyis az okostelefonok segítségével bárhol bármikor rápillanthatunk a világ aktuális történéseire, a közösségi média oldalakon megosztott tartalmakra vagy éppen mi magunk is közzétehetjük felmerülő gondolatainkat késlekedés nélkül.
Ez utóbbi, tehát a közösségi média térnyerése és mindent behálózó jelenléte is az oka az úgynevezett FOMO (Fear Of Missing Out, a kimaradástól való félelem) jelenség terjedésének, különösen a fiatalok körében, akik jóformán már telefonnal a kezükben születtek és az ismerőseikkel való kapcsolattartás egyik legtermészetesebb módját az online platformokon való megosztások jelentik számukra. Egy 2021-ben publikált izraeli tanulmány szerint a gyakori jellemzője az okostelefon-használatot túlzásba vivő (ami az átlag napi három-négy óránál is többet jelent) kiskorúak és fiatal felnőttek hozzáállásának, hogy könnyen elunják magukat, keresik a szenzációs és új dolgokat, de akár a magány vagy a problémás családi kapcsolatok előli menekülés is megbújhat a háttérben. Az internet rendszeres használata vagy az ismerőseink posztjainak böngészése persze nem feltétlenül kell, hogy valamilyen negatív jelentéssel bírjon és pszichológiai/érzelmi gondokat takarjon,
de a mértéktelen képernyőbámulás mégis járhat káros következményekkel,
többek között az alvással töltött idő hosszának csökkenésével vagy minőségének romlásával. Márpedig az állandóan kéznél lévő mobiltelefon arra csábít, hogy sose szakadjunk ki a digitális dimenziókban zajló események sodrából.
Ha azt vesszük észre, hogy a saját megítélésünk szerint is túlságosan beszippantott bennünket a világháló, a Facebook, a TikTok vagy az Instagram és digitális detoxba kezdenénk, vagy egyszerűen csak kíváncsiak vagyunk arra, a napjaink mekkora részét töltjük a mobilunkkal, az egyik hasznos első lépés a telefonhasználati szokásaink ellenőrzése lehet. Az eszközökön lehetőségünk nyílik a különböző alkalmazások használatával kapcsolatos adatok megtekintésére és arra is, hogy betekintést nyerjünk a más-más kategóriákba tartozó témákkal töltött idő hosszába.
IPhone-on a Képernyőidő alkalmazással tudjuk nyomon követni a tevékenységeinket, ehhez a beállítások menüben a Képernyőidő menüpontot kell kiválasztanunk, majd a Képernyőidő bekapcsolása lehetőségre, ezután pedig a Folytatás gombra kattintva azt is meghatározhatjuk, hogy saját magunknak vagy a gyerekünknek állítjuk be az alkalmazást.
Miután elindult a telefonon az alkalmazás, folyamatosan gyűjti az adatokat a napi tevékenységeinkről, amit bizonyos kategóriák szerint csoportosítva jelenít meg a felületen, amennyiben az Összes tevékenység megtekintése lehetőségre kattintunk a Képernyőidőn belül. Napi és heti bontásban is megtekinthetjük az adatokat, köztük az átlag képernyőidőt (vagyis azt, hogy mennyi ideig volt aktív állapotban a telefonunk képernyője), a teljes képernyőidőt, a különböző telefonos alkalmazások használatának idejét, beleértve a beállítások menüt vagy a fotók között való böngészést is. A Képernyőidőn belül van lehetőségünk a Nyugalmi idő beállítására is, illetve az egyes alkalmazásokkal töltött idő hosszának korlátozására, ha úgy érezzük, hogy segítségre szorulunk az újévi "kevesebbet mobilozok" fogadalom megtartásában.
Androidos telefonokon a képernyőidőnek a Digitális Egyensúly vagy egyes készülékeken a Digitális jóllét és szülői felügyelet alkalmazással nézhetünk utána, amit a beállítások menüben találunk meg. Az app indítása után saját magunknak és a gyerekünknek is beállíthatjuk a megfelelő profilt. A Digitális Egyensúly figyeli az aktivitásunkat, és grafikonon ábrázolja a tevékenységeinket, köztük az egyes alkalmazásokkal töltött idő hosszát, a telefonunk feloldásainak számát és a kapott értesítések gyakoriságát is. Részletesebb információkat az egyes alkalmazások ikonjaira kattintva kaphatunk.
A Digitális Egyensúlyban/Jóllétben szintén elérhető opció a telefonhasználat részleges korlátozása, amit az alkalmazások átmeneti felfüggesztésével vagy az üzenetek és értesítések szüneteltetésével tudunk kivitelezni - ez akkor lehet hasznos opció, mikor a teljes figyelmünket igénylő tevékenységeket szeretnénk végezni és a munkánkra, családunkra fókuszálni.
Ez a cikk eredetileg 2023.01.09-én jelent meg a Rakétán.
(Fotó: Getty Images/agil73)