Az ABCD (Adolescent Brain Cognitive Development, vagyis Serdülőkori Agyi Kognitív Fejlődés) kutatás közel tizenkétezer amerikai fiatalt vizsgál folyamatosan, hogy feltárja a sport, a közösségi média, az alváshiány, a dohányzás vagy épp a videojátékok hatását a közösségi életükre, viselkedésükre, egészségükre és iskolai eredményeikre. A tudósok most arra voltak kíváncsiak, hogy másként működik-e az agya azoknak, akik legalább heti huszonegy órát, azaz átlagosan napi három órát játszanak, illetve azoknak, akik egy percet sem töltenek ezzel. Azokat, akik a két szint közé esnek, nem vonták be a kutatásba.

Azt vizsgálták, hogy mennyire képesek figyelni, emlékezni, illetve hogyan tudnak uralkodni az azonnali késztetéseik fölött ezek a kamaszok,

és arra jutottak, hogy a játékosok jobban teljesítenek ezeken a területeken. Az agyi működésük is eltért a másik csoportétól, aktívabbak voltak a memóriával és a figyelemmel összefüggő területek a tesztek alatt - számolt be a The Verge. Ami szintén lényeges, hogy a mentális egészsége nem különbözött a két csoportnak, miközben a kilencvenes évek óta újra és újra felmerül, hogy a gaming áll az erőszakos társadalmi jelenségek hátterében. A cikk ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy minden játékot egy kalap alá vettek a kutatók, miközben nagy eltérések vannak a legnépszerűbb címek témája, intenzitása között.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ok-okozati összefüggés lenne a játékok és az agyi tevékenység pozitív változásai között, az is könnyen elképzelhető, hogy azokat jobban vonzza ez a hobbi, akiknek így működik az agyuk. Ezzel együtt a kutatás rámutat, hogy a figyelemzavarral küzdő gyerekeken segíthet a videojáték-alapú terápia, egy ilyen kísérletről mi is beszámoltunk korábban a Rakétán.

(Fotó: Unsplash/Emily Wade)

A kormány döntött: heti három órát videójátékozhatnak a gyerekek Kínában Azt is megszabták, pontosan mikor van az a háromszor egy óra.