A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (International Air Transport Association/IATA) 290 légitársaságot tömörít, melyek együttesen a globális légi közlekedés 82 százalékáért felelnek. A szervezet legutóbb májusban végzett közvélemény-kutatást – ekkor 4700 utast kérdeztek a világ 11 országában. Az eredményekből pedig kettős kép bontakozik ki az utazásokkal kapcsolatban: egyrészt az utasok elégedettek a járatokon a járvány ellen tett intézkedésekkel, másrészt viszont a felesleges papírmunka, valamint a nem egyértelmű szabályozás frusztrálja őket. Az is látszik, hogy féléven belül sokan visszatérnének a repüléshez.

A számok nyelvén mindez a következőket jelenti: a megkérdezett utasok 85 százaléka szerint a gépeket megfelelően tisztítják és fertőtlenítik. 65 százalékuk még azzal a kijelentéssel is egyetért, hogy a repülőgépen a levegő annyira tiszta, mint egy műtőben. Ez utóbbi állítás amúgy valós alapokon nyugszik, a legtöbb modern kereskedelmi járaton épp olyan HEPA-filterek szűrik a levegőt, mint amit a műtőkben vagy az ipari tisztítócsarnokokban alkalmaznak, és ezek 99,9+ százalékos hatékonysággal tisztítják meg a levegőt a különböző kórokozóktól.

Azon utasok közül pedig, akik 2020 júniusát követően szálltak repülőre, 86 százalék érezte magát biztonságban hála a Covid elleni fedélzeti intézkedéseknek. A maszkkérdésben is (talán) váratlanul nagy az egyetértés: a maszk viselését a fedélzeten 83 százalék támogatja, míg a maszkkal kapcsolatos szabályok szigorú betartatását 86 százalék. Viszont a többség egyetért abban is, hogy a kötelező maszkviselést olyan hamar fel kell oldani, ahogy erre lehetőség nyílik.

Willie Walsh, az IATA vezetője szerint mindez arra utal, hogy az utasok felismerik és értékelik ezen biztonsági lépések fontosságát, azt viszont nem szeretnék, ha ezek örökre megmaradnának. Walsh kitért arra is, hogy az viszont elfogadhatatlan, hogy az utasok által kiváltott incidensek száma megduplázódott 2019 óta, és különösen aggasztónak tartja a fizikai agresszióba torkolló viselkedés növekedését.

Azonban nem csak a légitársaságok elégedetlenek a rakoncátlankodó utasokkal, ez utóbbiak öröme sem teljes: a válaszadók 70 százaléka szerint az utazással kapcsolatos szabályok és papírmunka kihívást jelent, 67 százalékuk pedig a tesztelést tartja felesleges macerának. Azzal pedig a nagy többség – 89 százalék – ért egyet, hogy a kormányoknak egységesíteni kellene az oltással és a teszteléssel kapcsolatos igazolásaikat. Ehhez kapcsolódik, hogy szintén közel 90 százalék ért egyet azzal, hogy mobilos applikáción tárolja az utazáshoz szükséges egészségügyi adatait, és 87 százalék támogatja egy biztonságos, digitális rendszer létrehozását ezen adatok menedzselésére. Ugyanakkor a válaszadók 75 százaléka egy ilyen applikációt csak akkor használna, ha teljes kontrollja lenne az oltási és tesztelési adatai felett.

A repülési kedv nem halt ki a járvánnyal, erre utal, hogy a válaszadók kétharmada pár hónapon belül visszatérne a közlekedés ezen formájához, míg féléven belül a kérdőívet kitöltők 85 százaléka ülne gépre ismét.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

A jövőben a magnéziumot is felhasználnák a repülőgépek gyártásához Az ELTE kutatói feltárták a magnéziumban lejátszódó úgynevezett ikresedési deformációs folyamatok mikroszkopikus részleteit: a speciális eszközökre épített vizsgálat elősegíti, hogy a rendkívül alacsony sűrűségű magnéziumot a jövőben szerkezeti anyagként felhasználhassák.

Ötödével kevesebbet fogyasztó repülőgép-hajtóműveket ígér a GE a 2030-as évek derekára A repülésből lassabban tűnik el a CO2, mint az autózásból: az amerikai General Electric és a francia Safron projektje a '30-as évek közepére ígér a mainál 20%-kal takarékosabb hajtóműveket.

Néhány év múlva talán már léghajókkal is utazhatunk repülőgépek helyett Az Airlanderrel egy négy és fél órás út alig egy órával telne többe, mint repülővel, cserébe jóval környezetkímélőbb és kényelmesebb módja lehet a légi közlekedésnek.