A cég évek óta fejleszti az Arilander 10-et, ami ránézésre ugyan valóban léghajóra hasonlít, azonban a mérnökök jelentősen továbbfejlesztették az eredti koncepciót, a repülőgépektől és a helikopterektől is kölcsönözve néhány megoldást. A legnagyobb különbség, hogy a HAV gépe nem gyúlékony hidrogénnel van feltöltve, ami többek között a Hindenburg katasztrófáját is okozta, a tartályát ehelyett héliummal töltik fel, ami sokkal kevésbé balesetveszélyes. Az Airlander emellett a korábbi léghajókkal ellentétben nem könnyebb a levegőnél, így a motorok hajtóerejének és az aerodinamikai kialakításának köszönhetően képes a levegőbe emelkedni.

A HAV korábban már több sikeres és kevésbé sikeres tesztrepülést is végrehajtott a gép prototípusával, ami még hagyományos, belső égésű motorokkal van felszerelve. A gyártó szerint a gépük még így is 75%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsátana ki, mint a repülőgépek, ezt viszont még tovább tudják majd csökkenteni hibrid-elektromos valamint teljesen elektromos motorokkal, amelyeknek köszönhetően 2030-ra az Airlander teljesen kibocsátásmentesen szállíthatja majd az embereket.

Bár a honlapon található információk alapján a léghajó akár 7400 kilométert is meg tud tenni, a HAV elképzelései szerint az Airlander elsősorban a rövidebb repülőutakat válthatná ki: számításaik szerint Liverpoolból Belfastba 5 óra 20 perc lenne egy út, ami alig egy órával több, mintha ugyanezt a távolságot repülőgéppel akarnánk megtenni, cserébe az egy utasra eső szén-dioxid-kibocsátás 67,75 kilogramm helyett mindössze 4,75 kilogramm lenne. A rövid távú repülőutak megcélzása üzletileg mindenképpen jó irány lehet a HAV-nak, hiszen Franciaország például éppen arra készül, hogy betiltsák az olyan belföldi repülőutakat, amelyek kiválthatók egy legfeljebb két és fél órás vonatúttal.

A léghajó belső teréről szerdán kiadott friss látványtervek alapján az Airlandernek nem a környezetre gyakorolt pozitív hatása lenne az egyetlen előnye, hiszen az utasok jóval komfortosabban érezhetnék magukat, mint egy repülőgépen. A 72 fő befogadására alkalmas kabinban a padlótól kezdődő ablakok és különálló, kényelmes fotelek szolgálnák az utasok kényelmét, de még a kilencven fős elosztásban is olyan lenne az Airlanderen utazni, mint egy repülőgép első osztályán. Korábbi látványtervek szerint a léghajót emellett akár külön lakosztályokkal és bárral is elláthatnák.

"Sok-sok évtizeden keresztül a repülés A-ból B-be azt jelentette, hogy egy apró ablakokkal ellátott fémcsőben ülünk, ami ugyan szükségszerű, de nem mindig örömteli. Az Airlanderrel viszont az egész élmény kellemes, sőt élvezetes" - mondja George Land, a cég kereskedelmi üzletfejlesztési igazgatója.

Hogy az első menetrendszerinti Airlander-járatok mikor indulhatnak el, egyelőre nem lehet tudni, de a HAV szerint ha sikerül megtalálniuk a megoldást arra, hogy gazdaságosan építsék meg a léghajókat, akkor évente akár 12-t is képesek lesznek legyártani belőle. Ha a légügyi hatóságoktól is sikerül beszerezniük a megfelelő engedélyeket, akkor pedig akár már 2024-ben újra láthatunk léghajükat Európa egén.

(IFLScience, Fotó: Hybrid Air Vehicles)

További cikkek a témában:

Három pár szárny, 70%-kal kevesebb kibocsátás - radikálisan új utasszállító repülőgépet terveztek Az SE Aeronautics repülőgépgyártó szakítani szeretne a hagyományokkal, hogy a gépek szerkezetének átalakításával hozzon létre hatékonyabb és zöldebb utasszállítókat.

Másodszor is levegőbe emelkedett a világ legnagyobb repülőgépe Több mint két évet kellett várni rá, de csütörtökön végül újra felszállt a Startolaunch, ami arról vált híressé, hogy ez a világ legnagyobb szárnyfesztávolságú repülőgépe.

Megmutatták a szuperszonikus gépet, ami az amerikai elnöki Boeinget fogja leváltani Az amerikai légierő tavaly szeptemberben döntött arról, hogy az amerikai elnököt és alelnököt szállító Boeing 747-est a hangsebességnél gyorsabb gépekre cserélik, ennek jegyében pedig az elnöki légiközlekedési igazgatóság három céggel is szerződést kötött.

Hidrogénnel, biokerozinnal vagy akkumulátorral repülünk majd 2050-ben? Rövid utakra valószínűleg villannyal és hidrogénnel, hosszú utakra bioüzemanyagokkal.