A Holdra telepített szeizmográfoknak köszönhetően egyre többet tudunk a Föld öreg társának belső szerkezetéről. A szeizmográfok ugyanis mérik a holdrengéseket, amelyek segítségével csak úgy, mint a Földön (vagy a Marson) következtetéseket lehet levonni az égitest belső struktúrájáról.

Kezdjük érteni, mi okozta a Mars katasztrófáját – először nyílt rálátása az emberiségnek a Mars belsejére Nem volt könnyű kifürkészni a vörös bolygó belsejét, de egy marsrengés és egy meteorbecsapódás segített – az eredmény némileg meglepő: a Földdel ellentétben a Mars belseje folyékony és valószínűleg elég büdös. Azt is kezdjük érteni, hogy miért vesztette el olyan könnyen a vörös bolygó a védelmező mágneses mezőjét.

Az elmúlt két évtized alatt annyi már kiderült, hogy a Hold folyékony belső maggal rendelkezik – egy új kutatás azonban, amelyről az IFLScience számolt be, igen meglepő eredményre jutott: a folyékony magon belül ugyanis található egy szilárd mag is, épp úgy mint a Föld esetében is. Az Apollo-küldetések adatai alapján a Hold mind belső maggal, mind anélkül elképzelhető volt, a kutatók most ezért olyan modelleket vizsgáltak, amelyek képesek reprodukálni a Hold fizikai tulajdonságait a tömege alapján, vagyis a forgását, és hogy miként deformálják az árapály erők. Ezen modellezés alapján pedig a végkövetkeztetés, hogy valóban létezik a Holdnak belső magja, ami a becslések szerint körülbelül 500 kilométer átmérőjű, ráadásul a sűrűsége kisebb, mint a Földé.

A kutatók rájöttek arra is, hogy Hold köpenyéből, tehát a vékony kéreg és a külső mag közötti vastag középső rétegből származó anyag elég sokat mozgott. Egyes elemek, köztük a vasban gazdag anyagok, a mag-köpeny határától egészen a felszínig emelkedhettek, és vulkanikus kőzetekben kötöttek ki, amelyek ma a holdkérget alkotják. Ugyanakkor a kéregnek a többinél sűrűbb részei átsüllyedtek a köpenyen egészen a holdmagig.

A kutatók azt is feltételezik, hogy egykor bivaly erős mágneses tere volt Holdnak – körülbelül 100-szor erősebb, mint ami jelenleg van a Földnek. Ezt a mágneses teret pedig a Hold magja produkálta. Mivel ez a mágneses ma már szinte nem létezik, így erősen kérdéses, hogy mi történhetett vele: ahogy többet megtudunk arról, miként fest jelenleg a Hold belseje, úgy többet megtudhatunk erről is. Illetve kiderülhet az is, hogy miként formálódott ez az égitest évmilliárdokkal ezelőtt.

(Kép: Géoazur/Nicolas Sarter)