Mi lehet jobb annál, ha képesek vagyunk valamit távolról irányítani? – Az, ha ehhez nincs szükségünk semmilyen irányítóeszközre, hanem közvetlen, gondolati úton is manipulálhatjuk az anyagot. Mindez, tehát a telekinézis már régóta része a fikciók világának, elég csak a jedi lovagokra gondolni – azonban a területet már egy ideje elég komolyan kutatják, és a megvalósuláshoz az utat többen is az úgynevezett metaanyagban látják. Miként az a BME TDK portálján olvasható:
„Metaanyagnak nevezzük az olyan mesterségesen létrehozott hullámhossz alatti struktúrákat, melyek homogén anyagként viselkednek. A metaanyagok leírhatóak homogén elektromágneses anyagparaméterekkel. Különlegességük, hogy velük a természetben nem, illetve csak ritkán előforduló elektromágneses tulajdonságok is létrehozhatóak. Ilyen a negatív elektromos permittivitás, a negatív mágneses permeabilitás, illetve a nulla és a negatív törésmutató. Ezek az anyagjellemzők erősen frekvenciafüggőek, azonban a létező analitikus modellek és a manapság elérhető elektromágneses térszámító programok segítségével ez a frekvenciafüggés geometria módosításával beállítható.”
A most közzétett, kínai tanulmány, amely a „Remotely Mind-controlled Metasurface via Brainwaves” (Távolról, gondolati úton, agyhullámokkal kontrollálható metafelületek) címet viseli, lényegében két alpelvre épül – az emberi agy a gondolkodás közben elektromágneses hullámokat generál, a metaanyagok (illetve ebben az esetben egész pontosan: metafelületek) pedig manipulálhatóak akár távolról is. Ha pedig már előkerült a metafelület, erről így ír a sajtóközlemény: a metafelület lényegében kétdimenziós metaanyag, amelyet eddig dróttal, manuálisan és nem valós időben lehetett manipulálni (váltani a funkciói közt) előre beprogramozott paraméterek szerint. A kutatás iránya tehát az volt, hogy mindez megtörténhessen valós időben, távolról és drót nélkül, de emberi irányítással.
Az elképzelés tehát, hogy az embernek közvetlenül az elméjével kell irányítania a metafelületet. Ismert tény, hogy az emberi agy agyhullámokat generál a gondolkodási folyamat során – a kutatók elmélete szerint pedig lehetséges ezen agyhullámok összegyűjtése és metafelületek vezérlőjeleiként történő felhasználása, ami által lehetővé válik a metafelületek gondolati úton történő irányítása. Mindez nem csak a válaszidőt csökkentené, de egyben óriási lépést jelentene az igazán intelligens metafelületek felé.
Az RMCM (remotely mind-controlled metasurface/távolról irányítható metafelület) alapelképzelése tehát a következő: a tápegység egyenfeszültsége vagy a jelgenerátorok váltakozó feszültsége helyett a metafelületet valós időben összegyűjtött és a felhasználótól vezeték nélkül továbbított agyhullámok vezérlik. A kutatás során példaként bemutattak egy olyan RMCM-et is, amelynek szórási mintája dinamikusan változtatható a felhasználó agyhullámainak megfelelően Bluetooth-on keresztül. Mind a szimulált, mind pedig a tényleges teszteredmények azt mutatták, hogy a felhasználó agyhullámai közvetlenül irányították az metafelületet, ráadásul az eddigi megoldásnál lényegesen jobb szabályozási és válaszsebesség mellett. Ez azt jelzi, hogy a most kidolgozott modell sokkal jobb volt, mint bármely létező modell vagy termék a piacon.
Az intelligens metafelületek az élet számtalan pontján felhasználhatóak – legyen szó 5G/6G kommunikációról, intelligens szenzorokról vagy egészségügyi érzekelőrendszerekről, a lehetőségeknek ezúttal már talán tényleg csak a képzelet szabhat határt.
(Kép: Pixabay/enki_art_ )
